Minden gyerek előbb-utóbb megtanul olvasni, ha nem is első osztály végére… de vajon minden olvasó képes arra, hogy a lényegét is azonosítsa annak, amit olvas? Vajon szükséges-e a lényegkiemelés fejlesztés már alsós korban?
A hatékony olvasás két alapképességet feltételez: 1. a betűismeretet és a betűk szavakká (majd mondatokká stb.) való összeolvasásának képességét, az ebben való gyakorlatot, 2. az értő olvasást, azaz az olvasott szöveg alapján kérdésekre való válaszolás, illetve az olvasottak saját szavakkal való megfogalmazásának (tartalom tömörítésének) képességét. Az olvasási technikát, valamint az értő olvasást is lehet játékosan fejleszteni otthon. Ötleteket a Játékos olvasástechnika alsósoknak című bejegyzésben találsz.
Ebben a bejegyzésben azonban a lényegkiemelés fejlesztéséről lesz szó. Sok szülő csak felsőben való átmenetkor szembesül (ha egyáltalán szembesül), hogy gyermeke tud ugyan olvasni, de nem érti amit olvas. Elvész a szövegben, nem tud szelektálni lényeges és lényegtelen információ között, képtelen saját szavaival átfogalmazni, amit olvasott. Ha tanulásról van szó, akkor ennek velejárója – főleg felsőben – az értelem nélküli verbális mechanikus tanulás, azaz a magolás.
A szövegértő olvasás nem passzív befogadást jelent – ebben a kutatók mára már megegyeztek. Sokkal inkább aktív, saját jelentés teremtő folyamat, amelyben az olvasó a meglévő tudása, tapasztalatai és a benne olvasáskor keletkező belső képek alapján alkotja meg sajátos egyéni olvasatát.
Lényegkiemelés fejlesztés – otthon
Én kérdezek, te kérdezel játék – lényegkiemelés irányítottan
Olvassatok közösen minden nap 5-10 percet, a szokásos meseolvasáson kívül. Válassz olyan szöveget, ami őt érdekli, ez lehet akár valamilyen ismeretterjesztő szövegrészlet is. Olvass fel egy bekezdést hangosan, ami 5-10 mondatnál nem több. Bátorítsd arra, hogy tegyen fel olyan kérdést, amire a válasz megtalálható a szövegben! Utána cseréljetek, ő olvasson fennhangon és te tedd fel neki a kérdéseket!
Itt egy példa, hogyan csinálj irányított lényegkiemelés gyakorlatot bármilyen szövegből:
Szöveg: „A bogáriskolában megszólalt a szünetet jelző csengő. A bogártanulók az udvarra futottak, hogy elfogyasszák a tízórait. Csak Imruska, a kis szú bújt el a pad alatt. Szarvasbogár tanító úr nem vette őt észre. Amikor egyedül maradt, élvezettel kezdte rágni az iskolapadot. A kis szúnak ugyanis a fa volt a kedvenc étele. Rágcsált és ropogtatott hangos percegéssel. Szarvasbogár tanító úr egyszer csak észrevette, hogy a szúgyerek nincs az udvaron. Visszamászott az osztályba, és meglepődve látta a pusztítást. A falánk fickót a fülénél fogva vitte a nagy bajuszú Hőscincér igazgató bácsi elé.”
Kérdésekre példák:
- miért futottak a bogártanulók az udvarra? (mert szünet volt az iskolában)
- ki volt Imruska? (kis szú)
- mi volt a kedvenc étele Imruskának? (a fa)
- mit csinált miközben rágcsált és ropogtatott? stb.
Fontos: Az olvasás megkezdése előtt beszéljük meg, hogy szól, ha van olyan szó, amit nem ismer és/vagy nem ért. Ha rákérdez egy szóra, ne mondjuk meg egyből a megfejtést, hanem inkább olvassuk el neki még egyszer a mondatot, és a szövegösszefüggésből találtassuk ki vele az értelmét. Ha elveszti a türelmét, akkor rávezető kérdésekkel segítsük a megfejtést.
Kép és szöveg kapcsolata – rajzos lényegkiemelés fejlesztés
Ha délután gyakorlunk, kiválaszthatunk közösen egy-két mondatot, nagyobbaknak akár egy teljes bekezdést a szövegből, amit lerajzol egy lapra szöveghűen. Csak az kerülhet a rajzra, ami az adott mondat(ok)ban benne van.
Az alsós gyerekek közül sokan szeretnek rajzolni, de a feladat azoknak is hasznos, akik nem szeretnek rajzolni. Hívjuk fel a figyelmet, hogy most nem a rajz szépsége a fontos, hanem egyrészt a pontossága, (minden apró részlet, ami a szövegben szerepel, le legyen rajzolva) és szabjuk meg az időt is hozzá (pl. 5 perc). Az időkorlát beállításával a „nemszeretem” rajzolók is könnyebben ráállnak a feladatra, és elkerülhetjük, hogy a rajzkedvelő kis alkotók elbíbelődjenek a felesleges részletekkel.
Ok-okozati összefüggések megtalálása – lényegkiemelés fejlesztés komplex formában
A gyakorlat túlmutat pusztán a lényeges információ azonosításán. Itt már a szöveg belső logikájának feltérképezése a cél, ami megkönnyíti, hogy értelmes egésszé álljanak össze az olvasottak:
mi történt?
mi volt a következmény?
sejthető volt-e előre, hogy ez fog történni (volt-e utalás erre a szövegben?)
Példa: Maradva az előző Imruska, a szú szövegnél:
mi történt? – Imruska megrágta a padot
mi volt a következmény: Imruskát lecibálták az igazgató úrhoz/büntetés várható
sejthető volt-e ez, és miből? – igen, Imruska elbújt a pad alatt (valamire készült, ami nem szabályszerű), „pusztítás” (ami jelzi, hogy nagyon rossz dolgot csinált).
Ennél a gyakorlatnál két legyet is üthetünk egy csapásra:
- a szöveg összefüggéseinek, mélyebb értelmének feltárásával stratégiát tanítunk a gyereknek, hogyan férjen hozzá ezekhez más szövegek (akár ismeretterjesztők) esetén
- megfogalmaztatjuk vele saját szavakkal az olvasottak esszenciáját – ezáltal lényeget emel ki és tömörít.
Lényegkiemelés fejlesztés szöveges matematika feladatokkal
Az egyik leghasznosabb fejlesztő módszer a szöveges feladatok gyakorlása matematikából. A gyereknek érteni kell 100%-ban az olvasott szöveget, hogy konvertálhassa-lefordíthassa azt a matematika nyelvére. Miközben ezt teszi, szelektál az információk között, döntéseket hoz, mi lényeges és mi lényegtelen a cél/ a feladat megoldása szempontjából.
Mivel nem mindig áll rendelkezésre eszköz (tankönyv), hogy a korosztályának megfelelő szöveges feladatot keressünk, mi magunk is kitalálhatunk ilyeneket. A cél nem a logikai gondolkodás, vagy számolási készségek fejlesztése, hanem a feladat megoldása szempontjából fontos információk felismerésének, a lényeg kiemelésének gyakoroltatása.
Autóban ülve, a szokásosnál picit hosszabb úton már van idő ilyen feladatokra – és csak a kreativitásunk szab határt a variációknak. Plusz előny, hogy mindig kapcsolódhatunk az aktuálisan tanultakhoz.
Példa: Mesélek egy történetet, szeretném, ha segíthetnénk Zsófinak kitalálni, mit tegyen (alsósoknak (műveletek 20-as számkörben):
Zsófinak aranyos, barna hajú kislány volt, mindig két copfban hordta a haját. Barátnője Kriszta magasabb volt nála, de rövid hajat viselt. Zsófinak volt 12 almája, meg szerette volna osztani Krisztával.
Nagyon szerette a barátnőjét, ezért nem akart olyan almát adni neki, ami kicsit is sérült, ezért jól szemügyre vett minden almát. Azt találta, hogy két almán már látszanak barna foltok – ezek nem lesznek jók, egy alma kukacos, így az sem jó. Talált még egy almát a kamrába, ami gyönyörűen piroslott.
Ha egyenlően akarja elosztani az almákat, hány egész almát ad Krisztának, hányat tart meg magának? (6-6)
Mi történt volna, ha nem talál még egy egészséges almát a kamrában? (6-6 és egy megmarad)
Mit javasolnál, mi legyen a félretett almákkal, ha 5 alma kell az almás réteshez a családnak? (minden logikus válasz elfogadható)
A lényegkiemelés képessége az egyik legfontosabb a tanulás szempontjából: a jegyzetkészítés alapja, a dolgozatra, számonkérésre való felkészüléskor a gyors ismétlés, sikeres felidézés feltétele. Érdemes vele foglalkozni, időt szánni rá, mert a befektetés busásan megtérül később.
Jó munkát!
Felhasznált forrás: Tóth Beatrix: Szövegértést fejlesztő gyakorlatok alsósoknak
Megjelent: Anyanyelv-pedagógia 2009/4. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=217
Alsós témák még:
Hogyan kezdd el kialakítani az időgazdálkodás képességét már ebben a korban? Időgazdálkodás tanítás tippek kisebbeknek
Tanulási idő tervezés – hogyan kezdd el a gyerekkel? Tippek – eszköz és módszer
Kérek értesítést az új bejegyzésekről alsós témákban!
Ha szívesen olvasnál bevált módszerekről, hogyan támogathatod a gyereked a tanulásban, kövesd a kooplab oldalát a Facebookon is!
Szemezgess a korábbi bejegyzések között: Neked segítenek, hogyan erősítheted, fejlesztheted és támogathatod Őt hatékonyabban, jobban a tanulásban!
