Tanulás és kézzel írás – 5+1 érv a kézzel írt vázlat mellett

A mai gyermekek nagyon nehéz helyzetben vannak, ami a tanulást illeti – ezt el kell ismerni. Az iskolában legalább annyira, mint az otthoni tanuláskor.

Az iskola nem tudja lekövetni a világ gyorsaságát, amelyben élünk, ahogyan az otthoni elmélyült információszerzésnek-feldolgozásnak sem igazán kedveznek a körülmények. Kevés az idő, sok az inger, rengeteg a könnyen elérhető, kézenfekvő lehetőség az elterelődésre.

Az otthoni jó tanulási szokások kialakulásának ezen felül is rengeteg tényező tesz keresztbe.

Gondolkodhatnánk, hogy kinek a hibája, hogy a gyerekek szövegértési képessége romlik, nem tudnak értelmezni egy szöveget, abból a lényeges információkat elkülöníteni, a leírtakat az összefüggések rendszerében elhelyezni.

A tanulás ma még szövegalapú – gondoljunk csak egy felsőoktatási intézményi oktatásra, ahol önállóan kell a diákoknak 3-400 oldalakat vizsgaidőszakban feldolgozni, megtanulni, és abból – akár szóban – vizsgát tenni.

Erre a diákok nincsenek felkészülve – felkészítve. Hiszen a felsőoktatást megelőző iskolai években tanári vázlatból magolnak (tisztelet a kivételnek, mert az mindig van).

Olyan az iskolai közeg, hogy a táblára felkerülő vázlat lemásolásával („jó” esetben, de rosszabb esetben még a kivonatot-vázlatot is megkapják papírfecnin) és annak visszaböfögésével kipipálhatják a felkészülést és a jó érdemjegyet.

Többszáz gyerekkel való tanulásfejlesztő munkám során szomorú és szinte általános tapasztalat, hogy a tankönyvhasználat kihalóban van – az okok most mellékesek. A tény a fontos: a gyerekek nincsenek ösztönözve arra, hogy szöveget olvassanak információszerzés céljából (a szépirodalom olvasásról már nem is beszélve), netán maguk próbálják meg leszűrni a lényeget.

Sokat tehetnének a pedagógusok, ha néha tanórai keretek között biztosítanának lehetőséget a gyerekeknek egy-egy tananyagrész önálló értelmezésére, saját vázlat készítésére. Ezzel nem pusztán az önállóságra nevelnének, hanem ellenőrzött keretek között gyakoroltathatnák a lényeg kiemelésének fontos képességét egy szövegből. 

Tanulás és kézzel írás összefüggése

Azt már a nyolc évvel ezelőtti vizsgálat is kimutatta, hogy a kisgyerekek agya is összehasonlíthatatlanul nagyobb aktivitást mutat, amikor kézzel próbálnak írni, vagy a kézzel írt betűket kiolvasni, mint amikor gépelnek. Egy, a norvég tudományegyetem pszichológia tanszékén 2020-ban publikált tanulmányban a neurológusok hetedikes tanulók és fiatal felnőttek agyi aktivitását hasonlították össze kézzel írás, rajzolás, illetve számítógépen való gépelés esetén.

A kutatás egyértelműen kimutatta, hogy kézzel írás/rajzolás esetén a diákok agyának jóval nagyobb részei – ráadásul elsősorban a memóriáért és a tanulásért felelős területek – aktivizálódnak. A kutatók az eredményekből arra következtettek, hogy a kézzel írás és rajzolás a gépelésnél jóval mélyebb tanulási folyamatot eredményez.

Természetesen a géppel írásnak is megvan a helye az oktatási rendszerben, elsősorban a diszgráfiával küzdő tanulóknak tud sokat segíteni, ha a számukra nehézkes kézírás helyett géppel készíthetnek önálló vázlatot. A többieknek azonban mindenképpen hasznukra válik a minél több hagyományos, kézi jegyzetelés.

A kézírás egy összetett készség, amely számos agyi rendszert, motoros és észlelési készségek integrációját igényli. Kézzel írás esetén olyan területei aktiválódnak az agynak, amelyek fontosak az információk feldolgozásához, jobb megjegyzéséhez.

A vázlatírás rajzolással kiegészítve még a kézírásnál is magasabb szintű információfeldolgozást igényel, különösen, ha a diákok kreatív rajzokat hoznak létre, ellentétben a standardizált betűk írásával.

5+1 érv az önálló, kézzel készített vázlat mellett – előnyök a hatékonyabb tanulásért

Mélyebb megértés és emlékezés: Az önálló vázlatkészítés során a tanulók aktívan feldolgozzák és szervezik az információkat, ami segít a tananyag mélyebb megértésében és emlékezésében. A saját szavakkal történő összefoglalás és strukturálás segít az információk összekapcsolásában és rögzítésében a hosszú távú memóriában.

Személyes kapcsolat a tananyaggal: A saját vázlat készítése lehetővé teszi, hogy a gyerek személyes kapcsolatot építsen a tananyaggal. A saját gondolatok, kérdések belefoglalása a vázlatba segít abban, hogy az információk ne csak száraz tények maradjanak, hanem élő és releváns jelentéssel bíró ismeretekké váljanak.

Összpontosítás és figyelem fenntartása: A vázlatkészítés folyamata segít az összpontosításban és a figyelem fenntartásában. Másképp olvasunk egy szöveget, ha ki akarjuk mazsolázni a lényegét, mintha csak átfutnánk. Az információk tömörített megfogalmazása, szervezése, strukturálása közben a tanulók jobban koncentrálnak az anyagra, figyelmük jobban öszpontosul.

Finommotoros készségek fejlődése: A kézírással való saját vázlatkészítés ösztönzi a finommotoros készségek fejlődését is. Az írás/rajzolás segít a kéz és az ujjak koordinációjának javításában, ami hosszú távon hatással van a tanulás-emlékezés területeire is.

Kreatív gondolkodás ösztönzése: Az önálló – akár rajzokkal kiegészített vázlat lehetőséget ad a kreatív gondolkodásra, asszociációkra, a tananyag részletei közötti kapcsolatok felfedezésére. A szabadon rajzolt ábrák, diagramok és egyéb vizuális eszközök segíthetnek az összefüggések vizualizálásában, ami támogatja a jobb megértést és a könnyebb emlékezést, a tananyag előhívását is. 

Megszakításmentes tanulás: A kézzel készített vázlat lehetővé teszi a tanulási térből a digitális eszközök száműzését. Ezek ugyanis folyamatos kísértést jelentenek. Zavaró alkalmazások, üzenetek, közösségi média tevékenység mind mind a multitasking, rosszabb esetben pedig a feladatból való kiszállás irányába tolják a tanulót. A multitasking – az egyidőben több dologra való figyelés pedig rontja a hatékonyságot, lehetetlenné teszi az elményült tanulást.

Ezért bátorítom diákjaimat arra, hogy minél több alkalommal – legalább a számukra fontos tantárgyak esetén – készítsenek saját, kézzel írt vázlatot. Az önálló vázlatkészítés technikáit – többet, aszerint, hogy ki milyen tanulási típusba tartozik – pedig a tanulás tanfolyamokon sajátítjuk el és gyakoroljuk.

A blogbejegyzés Eva Ose Askvik , F. R. (Ruud) van der Weel és Audrey L. H. van der Meer: The Importance of Cursive Handwriting Over Typewriting for Learning in the Classroom: A High-Density EEG Study c. tanulmánya adatainak felhasználásával készült.

Szemezgess a korábbi bejegyzések között: Neked segítenek, hogyan erősítheted, fejlesztheted és támogathatod Őt hatékonyabban, jobban a tanulásban!