A motivációval foglalkozó sorozat első részében azt néztem meg, hogy mi szülők hogyan érzünk, ha azt látjuk, a gyerekünk nem motivált a tanulásra, miért okoz ez problémát. A legfontosabb következtetés az volt, hogy külsőleg csak ideig óráig és alacsony hatékonysággal motiválható a gyerek (az üzemanyagos példánál maradva: elindul és megy is valameddig az az autó, amelyiket tolnak hátulról, de mennyivel gyorsabb az, amelyikben üzemanyag is van, ugye? wink).

Ebben a részben azzal foglalkozom, hogyan érhetünk el fejlődést, milyen eszközökkel segíthetjük, hogy – ha nem is varázsütésre, de – lépésről-lépésre megtanulja önmagát motiválni.

A motiváció „termelés”

Hogyan lehet elkezdeni? Cselekvés-sikerélmény-cselekvés… és így tovább spirálban, egyre többet, egyre magasabbra (motiváció-paradoxon: az akció motivációt termel, bővebben ld. Motiváció a tanulásra – 1. rész)

A távlati cél megléte (bár nagyon jó ha van) nincs sok hatással egy adott nap cselekvésére (ma nem fogok matekot tanulni azért, hogy 20 év múlva Nobel-díjat kapjak). Ha azonban ezt a távlati célt lebontjuk, részekre aprítjuk, akkor jobban látható, mit és miért kell ma/most cselekedni.

El is érkeztünk a lényeghez:

A motiváció termeléshez szükségszerű egy  jó cél meghatározása.

Milyen a jó cél?

Beszéltünk arról, hogy miért fontos a cél kitűzése, most vegyük sorba azokat a paramétereket, amelyek egy cél “hasznosságát” meghatározzák. A cél hasznossága a motiváció termelés szempontjából értendő, tehát hogy az mennyire képes cselekvésre ösztönözni.

A jó cél pontosan meghatározott, konkrét (nem általános). A tanulás tréningjeimen a gyerekekkel közösen az általános céljaikat specifikussá, konkréttá alakítjuk.

jó cél konkrét
A jó cél mérhető: Meg kell tudni határozni, mi alapján ítéljük meg, hogy sikerült elérni a célt vagy sem. Az előző példa jól szemlélteti egy mérhető cél felállítását.

A jó cél elérhető: Fontos megjegyezni, hogy a jó célkitűzés egyik alapköve, hogy kerüljük az ambiciózus maximalizmust, ne essünk túlzásba. Ebben az esetben nem érvényes, sőt a megvalósulást akadályozza a „ha már álmodsz, álmodj nagyot” elv. A célnak reálisnak és megvalósíthatónak kell lennie: az előző példánál maradva hasznosabb egy kis lépést (egy jegyet javítok), mint a végcélt (kitűnő leszek matekból) kitűzni. Ha egy stabil hármas gyerek elé a kitűnőséget, mint végcélt állítjuk, megvalósíthatatlannak tűnhet, és motiváló ereje elvész.

A jó cél időben meghatározott: A motiváció termelés szempontjából fontos, hogy legyen siker. Egy apró siker motivációt termel a következő feladat elvégzésére, és így ismétlődik ciklikusan. A siker abból fakad, ha a tettek mezejére lépünk, cselekszünk, azaz megvalósítjuk, amit terveztünk. Maradjunk az előző példánál.

a jó cél időben meghatározott
A jó cél a gyerek számára fontos és releváns (nem a szülő számára). Akkor bír a cél motiváló erővel, ha NEKI nem tetszik a bizonyítványban éktelenkedő hármas a sok ötös mellett. A tanulás tréningeken, amikor végig vesszük a jó célmeghatározás lépéseit, és a gyerekek saját maguknak, írásban rögzítik azt, szoktam kérni, hogy képzeljék el magukat akkor, amikor elérik a kitűzött a célt. Mit fognak érezni, mit fognak gondolni? Az érzést rajzban is meg szoktuk jeleníteni.

Két lényeges maradt ki a fentiekből, amiről mindenképp szót kell ejteni, ha jól akarjuk a célt meghatározni:

Rögzítsük írásban a célt, amit szeretnénk elérni

Nem elég elképzelni, gondolatban megfogalmazni. Ha csak az elménkben létezik a cél, az egy vágy, nem több. Rögzíteni kell, lehetőség szerint kézzel írva. Papírra és nem füzetbe, a papírlapot jól látható helyre – a gyerek esetében az íróasztal fölé, szemmagasságban – tegyük ki. Gondoskodjunk arról, hogy ne tudja szem elől téveszteni.

Töltsük meg a célt érzelmekkel!

Az agyunk két agyféltekéje különböző dolgokért felelős: a bal agyfélteke a racionalitás, a tervezettség, a kognitív képességek, míg a jobb agyfélteke a kreativitás, a játékosság, a humor, az érzelmek lakhelye (leegyszerűsítve). Ha mindkét agyféltekét bevonjuk a cél tudatosításába, duplán tettünk a motiváció termelésért.

Hogyan segíts a gyereknek megtölteni a célját érzelmekkel?

Beszélgess vele: képzelje el magát abban a helyzetben, mikor már a célját teljesítette, Milyen hatással lesz ez rá, és a közvetlen környezetére? Mit fognak gondolni róla a szülei, nagyszülei, a tanára (tanítója) és aki még fontos neki?

Fogalmazzátok meg közösen, milyen érzés lesz neki, ha büszkék lesznek rá a számára fontos emberek?

Ha nem szívesen beszélget, akkor rajzolja le a válaszokat, színessel, és ezt is tegyétek a célkijelölés mellé, szemmagasságba.

(A cikk folytatódik, a folytatásért kattints: Motiváció a tanuláshoz 3. rész. Arról lesz szó benne, hogy hogyan induljatok el az motiváció termelés útján.)

Kérek értesítést az új bejegyzésekről a témában!

14 + 15 =

Ha szívesen olvasnál bevált módszerekről, hogyan támogathatod a gyereked a tanulásban, kövesd a kooplab oldalát a Facebookon is!

Szemezgess a korábbi bejegyzések között: Neked segítenek, hogyan erősítheted, fejlesztheted és támogathatod Őt hatékonyabban, jobban a tanulásban!

Tanulás tanulása - miért nem elég csak tanulási módszert tanulni?

Tanulás tanulása – elég csak módszert tanulni a hatékonysághoz?

Tanulás tanulása – miért nem elég tanulási módszert tanulni az eredményes tanuláshoz? A tanulás komplex, a hatékonyságra több tényező van hatással, ezek közül csak egy a módszer, lássuk a többit…

Perfekcionista a gyerekem

Perfekcionista a gyerekem a tanulásban – mit tegyek?

A perfekcionizmus latin eredetű szó, azt jelenti, hogy abszolút tökéletességre törekvés. A perfekcionista személy nagyon magasra teszi a lécet magával és másokkal szemben is, nem éri be a maximálisnál kevesebbel. Nem ismeri az "elég jó" fogalmát. Ha idáig olvasod a...
Elsős gyerek nyílt óra - mire figyelj?

Elsős a gyerek – 5 dolog, amire figyelj az első iskolai bemutató órán

Mire figyelj, ha meghívnak az első bemutató órára az iskolában? Mit nézz az osztályban, mire figyelj a pedagógus munkájában? Praktikus tippek elsős gyereket nevelő szülőknek!

Eredményes tanuláshoz szükséges képességek

Eredményes tanuláshoz szükséges képességek – a JÓL tanuláshoz

Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek – mi nélkülözhetetlen a JÓL tanuláshoz?

Alsóból felsőbe átmenet - hogyan könnyítsd meg?

Alsóból felsőbe átmenet – hogyan könnyítsem meg?

Alsóból felsőbe menet a gyerekek örülnek - mert még nem tudják, mi vár rájuk - , a szülők pedig aggódnak. Vajon hogy fogja venni a gyerek az akadályokat? A bejegyzésben górcső alá vesszük, milyen képességekre, készségekre van szükség, hogy a gyermekben hosszasan...
Sikerorientált vagy kudarckerülő a tanulásban?

Sikerorientált vagy kudarckerülő a tanulásban?

Sikerorientált vagy kudarckerülő a tanulásban a gyerek? A kudarckerülők még jobb képességek birtokában sem tudják ugyanazt az eredményt hozni, mint kevésbé jó képességű, de sikerorientált társaik. 5 perces Gyorsteszttel tudd meg, milyen beállítottságú a gyermeked!

lényegkiemelés fejlesztés alsóban

Megtalálja a lényeget? – lényegkiemelés fejlesztés játékosan

A lényeg kiemelésének képessége az olvasott szövegből a hatékony és sikeres tanulás alapja. Mégis a gyerekek egy része küzd, nem érti amit olvas, elvész az információk között, és nem tud különbséget tenni lényeges és lényegtelen között. Mit tehet a szülő, ha segíteni szeretne a problémán?

időgazdálkodás tanítása kisiskolásoknak

Időgazdálkodás “tanítása” kisebbeknek

Az idővel való jó gazdálkodás nem szuperképesség, amivel születni kell. Azt meg lehet tanulni, és felnőtt korára az ember szerez ebben tapasztalatokat: kinek jobban, kinek kevésbé megy. Törvényszerű, hogy a gyerekeink is a maguk kárán, esetleg keserves tapasztalatokat követően jöjjenek rá az idővel való jó sáfárkodás módszereire, vagy mi szülők tehetünk ezért? Erre ad választ és a hogyan-ra gyakorlati útmutatót a bejegyzés… hamarosan.

szókincsfejlesztés tippek szülőknek

Szókincs fejlesztés – játékosan: 3 Tipp szülőknek

Az életkornak megfelelő szókincs és az árnyalt kifejezőkészség a tanulási képességek egyik legfontosabb összetevője, meghatározója. A szókincs bővítésének egyik eszköze az olvasás, amit a mai gyerekek nem visznek túlzásba, hisz annyi minden más érdekesebb, könnyebb, szórakoztatóbb dolog van kéznél. Szülőként tehetünk a gyerekünk szókincsének gazdagításáért, játékosan, hogy ne csak számára, hanem számunkra is élmény legyen a közösen eltöltött idő. 3 gyakorlatban is kipróbált tipp (ami még kamaszoknál! is bevált), nyárra, akár a közös étkezések idejére.

önértékelés készítés gyermekkel

Önértékelés – Tippek szülőknek 2. rész

Gyakorlati tippek, tanácsok szülőknek, hogyan kezdjenek hozzá egy otthoni önértékelés elkészítésének. Tanév végén fontos és aktuális. Fejleszti a gyermek személyiségét, önbizalmát, pozitív énképét.

Önértékelés készítés

Önértékelés – mint személyiség építő módszer 1. rész

Az önértékelés készítés fontosságáról már 8 éves kor felett. Miért fontos mentálhigiénés eszköz? Hogyan építi a személyiséget, erősíti a tudatosságot, növeli az önbecsülést? Letölthető önértékelés mintával külön az alsós és felsős korosztálynak.

virtuális gyereklét kordában tartása

Virtuális gyereklét – mit tegyen a szülő? 1. rész.

Mit tehet egy szülő, ha szabályozni szeretné a gyermek képernyő előtt töltött idejét? Hogyan birkóznak meg mások a problémával? Reprezentatív magyar kutatási adatokkal, hogy milyen stratégiával próbálják a szülők kordában tartani a gyerekek online életét. Milyen szülői csoportok különböztethetők meg?

tanulás támogatás

Hogyan támogasd a tanulásban?

Milyen tanulási utak vannak a gyereknél? Ismerd meg, hogy tudd, hogyan támogathatod hatékonyan az önálló tanulásban! 3 perces kérdéssor kitöltésével

motiváció a tanulásra

Motiváció a tanuláshoz

Melyik az igazán működőképes: ha külső eszközökkel ösztönözzük a gyerekünket a tanulásra, vagy ha inkább megtanítjuk, hogyan teremtse meg a saját motivációját?

online tanulás tréning

Online oktatás hatékonyan?

Lehet hatékony az online tanulás? Milyen egy jó online tanóra?

kirándulás nagyobbakkal

Kirándulás nagyobbakkal – hogyan vedd rá Őket?

Nagyobb gyerekeket kimozdítani az asztal mellől, a digitális térből embert próbáló feladat. A levegőre menni, kirándulni pláne nem menő. Jó stratégiát és tervszerű kivitelezést kíván a szülőtől. Így valósítsd meg lépésről-lépésre.

SMART Start Önismeret modultörténetek

SMART Start Önismeret #modultörténetek

#modultörténetek – a SMART Start komplex tanulásfejlesztés tanfolyam egyes moduljaihoz tartozó tréneri reflexió. Bepillantást enged a kulisszák mögé…mi és miért történik a SMART Start komplex tanulásfejlesztés tanfolyamon.

rossz ceruzafogás - hogyan javítsd ki?

Rossz ceruzafogás – hogyan javítsd ki?

A gyerekek 60%-a úgy kerül iskolába, hogy nem jól fogja a ceruzát – ezzel nem lenne semmi probléma – erre van az alsó, hogy ezt korrigálja – , de 30-as osztálylétszámnál nehéz dolga van a pedagógusnak. Tippek szülőknek, hogyan vegyék saját kezükbe a dolgot, hogy az írás ne gyötrelem, hanem sikerélmény legyen!

Játékos fejlesztő foglalkozások otthonra iskolába készülőknek

Játékos fejlesztő foglalkozások otthonra – OVI-SULI TOP 10

TOP 10 otthoni fejlesztő foglalkozás iskolába készülő ovisoknak – játék a maximumon, csak a háztartásban meglévő eszközökkel.

Önálló tanulás

Önálló tanulás – hogyan vedd rá az önálló tanulásra

Önálló tanulás – hogyan kezdd el megtapasztaltatni a gyerekkel a saját tanulása iránti felelősségét? Mit tegyél és mit ne tegyél?

oviban maradás

Oviban maradás – Mit írj az OH kérvény indoklásába?

A 2020-as törvényi szabályozás életbe lépésével a szülő kezéből kikerült a kizárólagos döntés joga, hogy mikor viszi oviból iskolába a gyermekét. Korábban ezt a döntést az óvodapedagógusokkal közösen hozták meg. 2020-tól a döntési folyamatba új szereplő, az Oktatási...
close

Mennyire motivált a gyermeked a tanulásra?

Kérd a Motiváció a tanulásra TESZTET, válaszolj 8 kérdésre és azonnal kiderül!

Nincs spam! További információért olvasd el adatvédelmi szabályzatot!

Érdekesnek találtad?

Oszd meg a barátaiddal is!