Nincs önbizalma a gyerekednek – mi van a komfortzónával?

Úgy gondolod, hogy nincs önbizalma a gyerekednek? Vagy nem vagy biztos abban, hogy elég van neki – a képességeiből, személyiségéből adódóan sokkal több önbizalma is lehetne? A bejegyzésben segítünk tisztábban látni, illetve konkrét példákkal megmutatjuk, milyen apró lépésekkel tehettek aktívan azért, hogy jobban értékelje magát és egyre magabiztosabbá váljon.

Mielőtt belevágnánk, a komfortzóna fogalmát szükséges tisztázni, illetve néhány tényt a komfortzóna és az önbizalom összefüggéseiről – de tényleg csak röviden, mert felnőtt viszonylatban sokat hallunk a változtatás, a komfortzóna elhagyásának szükségességéről, ha megakadtunk – akár a munkahelyi, akár a magánéletünkben, akár fizikai, akár mentális értelemben.

A komfortzónáról – gyerekek esetén „komfortkuckóról” – röviden

A komfortzóna, mint pszichológiai fogalom értelmezhető a gyerekek esetében is. Azt a „teret” jelöli, ahol a gyermek biztonságban érzi magát, kényelmes, megszokott tevékenységekből, rutinokból áll. Mint amikor nap mint nap ugyanarra a játszótérre megyünk, ugyanazokkal a játékokkal játszunk – minden ismerős, kiszámíthatóan nyugodt, biztonságos. Mindenkinek van és mindenkinek szüksége is van egy ilyen „térre”.

Sok kutatás támasztja alá, hogy a komfortzóna időnkénti elhagyása, új helyzetekkel való szembesülés lehetőséget ad a gyerekeknek új dolgok felfedezésére, ezáltal új készségek megszerzésére, ezáltal az önállóságuk és az önbizalmuk növelésére.

Dr. Eileen Kennedy-Moore gyermekpszichológus írja:

„Ahhoz, hogy a gyerekek fejlődni tudjanak, ki kell lépniük a komfortzónájukból. Az új kihívások és élmények felfedezése segíti őket abban, hogy tapasztalatot szerezzenek magukról: milyen hatással vannak rájuk, és miként reagálnak az új helyzetekre. Bár a komfortzóna biztonságot nyújt, a fejlődéshez szükséges, hogy a gyerekek időről időre kilépjenek belőle, és kényelmetlenül érezzék magukat egy ideig, hogy új készségeket és önállóságot szerezzenek.”

5 tény a komfortzóna és az önbizalom összefüggéséről

1. A komfortzóna biztonsága JÓ, de egyben határokat is jelöl meg, az önbizalom határait: Ha valaki mindig a komfortzónájában marad, és nem hajlandó kockázatot vállalni vagy új dolgokat kipróbálni, nem fejlődik az önbizalma. Dr. Albert Bandura pszichológus szerint: „Az önbizalom egyik fő forrása az a tapasztalat, hogy képesek vagyunk kezelni a kihívásokat és sikeresen megoldani a felmerülő problémákat.”

2. Az önbizalom a „jól végzett munka” sikerélménye, egy-egy új akadállyal való szembenézés, a helyzetek megoldásának kitalálása és a megvalósítás révén épül.

3. A sikeres komfortzóna-tágítás erősíti az önbizalmat Dr. Tamar Chansky, a gyermekpszichológus szerint: „Amikor a gyermek sikeresen megbirkózik a komfortzónáján kívüli helyzetekkel, megtapasztalja, hogy képes új dolgokat megtanulni és kihívásokat legyőzni. Ez a sikerélmény erősíti az önbizalmát, és növeli az önbecsülését.”

4. Szükséges az egyensúly: Ha a szülő átesik a ló túloldalára és folyamatosan új és új kihívások elé állítja a gyermekét, az negatívan hat a gyerek önértékelésére, önbizalmára,  nem segíti a személyes fejlődését. Dr. Eileen Kennedy-Moore, gyermekpszichológus szerint: „Az egyensúly eléréséhez fontos, hogy a gyermek találkozzon kihívásokkal, de ne érezze magát túlzottan fenyegetve vagy túlságosan kényelmetlenül.”

5. A komfortzóna,  mint „kisgömböc”: minden alkalommal, amikor a gyermek kilép belőle – amikor új dolgot próbál ki vagy tanul meg –  egyre tágabb, egyre nagyobb lesz, a megtanult dolog vagy megismert helyzet már nem lesz ismeretlen, komfortzónán belülre kerül.

Használjátok ki a nyarat az önbizalmának erősítésére!

Egy korábbi bejegyzésben írtunk arról, mennyire fontos az önbizalom a gyereknek, szárnyakat adhat neki a tanulásban is. Ha kértél, adtunk Tippeket is, hogyan használjátok ki okosan a nyári szünetet a komfortzónája szélesítésére, hogy szeptemberre magabiztosabbnak érezze magát a bőrében. 

Példa 7 napos önbizalomerősítő kihívásra lányoknak

Anna 9 éves nagyvárosi kislány. Nagyon szeret rajzolni. Nehezen barátkozik, társaságban nehezen oldódik. Az iskolában kötelességtudó, szabálykövető, fontos neki, hogy megfeleljen. Szívesen olvas, és hallgat történeteket. A játszótéren a mozgás, futkorászás helyett inkább a homokozót választja, ahol leggyakrabban egyedül épít. 

(A kihíváslista támaszkodik Anna erősségeire (pl rajzolás), de személyiségének figyelembevételével tűz ki apró lépéseket a félénkség, a szociális nehézségei leküzdésére.)

Példa 7 napos önbizalomerősítő kihívásra fiúknak

Zsolti 10 éves kisfiú, városban lakik. Nagyon mozgékony, iskolaidőben focizni jár. Könnyen teremt kapcsolatot felnőttekkel, más gyerekekkel. Szereti, ha az ő akarata érvényesül a játékban és otthon is. Nagyon kritikus másokkal és magával szemben is. Nehezen viseli, ha valami nem sikerül neki elsőre, könnyen feladja. Nem tudja elfogadni, ha hibázik, és azt sem, ha ezt megmondják neki.

(A kihíváslista figyelembe veszi Zsolti erősségeit, ezekre támaszkodva tűz ki kihívásokat azokon a területeken, ahol szükség van a fejlődésre – önreflexió, empátia, együttműködés).

Hogyan használd a példa-kihíváslistákat?

Amikor a szót, hogy „kihívás” meghalljuk, általában valami nagyobb volumenű dologra gondolunk. A példákkal azt is szerettük volna megmutatni, hogy először pici lépésekben érdemes gondolkodni.

A fokozatosság elve különösen fontos – hogy a gyerekek a komfortzónájukból kilépve ne a pánik-zónában találják magukat, ahonnan fejvesztve menekülnének (a túlméretezett kihívás visszaüt, ellenkező hatást ér el – demotiválja, megijeszti, megbénítja a gyermeket).

Mindkét lista utolsó kihívása az önreflexiót, a gyermek saját magáról való gondolkodását támogatja. Akkor tudjuk ennek a hatékonyságát maximalizálni, ha adunk lehetőséget neki elmondani, szavakkal is megfogalmazni!

Szemezgess a korábbi bejegyzések között: Neked segítenek, hogyan fejlesztheted és támogathatod Őt hatékonyabban a tanulásban!