A bejegyzés első részében (itt találod: Önértékelés – mint személyiség fejlesztő módszer) azt vettük végig, hogy miért jó megtanítani a gyermeket önértékelést készíteni visszatekintve egy elmúlt időszakra, akár egy teljes tanévre. Körbejártuk, hogy milyen közvetlen hatása van a pozitív énképnek, önbizalomnak az iskolai tanulásra, teljesítményre. Akár rajzosan (kisebbeknek), akár írásosan, de mindenképp megőrizhető, eltehető formájú dokumentumban fontos, hogy a gyerek rekflektáljon az életében történt fontos eseményekről: elért eredményeiről, sikereiről, nehézségeiről, illetve az ezekkel való megbirkózás működőképes vagy éppen sikertelen megoldásairól.
Ebben a bejegyzésben Nektek szülőknek adunk egy kis segítséget, ha el szeretnétek indítani a gyermeket az önértékelés készítés útján. Hogyan fogjatok neki, mire figyeljetek, hogy a gyermek is egy pozitív, számára hasznos lehetőséget lásson benne, ne pedig egy újabb nemszeretem feladatot.
Tippek, hogyan készítsétek el az önértékelést a gyerekkel
Mielőtt belekezdenél, olvasd át a sablonokat egyedül, nézd meg a kérdéseket. A gyerekkel való munkát kezdd beszélgetéssel! Ne ragaszkodj a sablonban szereplő kérdés sorrendhez, alkalmazkodj ahhoz, amit a beszélgetés során magától elmond. Kérdezz bele a részletekbe is!
Használd az értő figyelmet a beszélgetéskor! Dr. Thomas Gordonnál olvastam először az értő figyelemről, amelynek alapköve az elfogadás. Sokan gondolják azt – hibásan – , hogy ha egy gyermeket elfogadunk olyannak, amilyen, akkor az úgy is marad. Ezért abból indulnak ki, hogy úgy segítik leginkább a fejlődését, ha elmondják neki, mi az, ami nem elfogadható (kritikával, ítélkezéssel, prédikációval stb.).
Arról is szokás megfeledkezni, hogy az elfogadást nem elég érezni, azt meg is kell tudni mutatni a gyerek számára, ki is kell azt fejezni.
Néhány példa a hogyan-ra: Passzivitással (bármennyire is furcsán hangzik), csönddel, kérdő pillantással, olyan hívószavakkal, mint: „értem”, „aha”, „tényleg?” stb., biztatással: „és?”, „mondd tovább” stb. Ha bővebbet szeretnél az értő figyelemről, a gyerekeddel való jobb kommunikációról tudni, ajánlom dr. Thomas Gordon: A gyereknevelés aranykönyve c. művet, nagyon gyakorlatias, életszagú, világos példákkal.
Ha a gyerek kifogyott a szóból, akkor javasold, hogy rajzolja/írja is le, amit elmondott. Az alsós segédanyagban minden kérdésre választható módon lehet válaszolni: rajzban v. írásban. Felsősök számára csak írásbeli válaszra van hely, de ha rajzolni támad kedve, ott a hátoldal 🙂 a kreatív ábrázolásra.
Figyelj a gyerek jelzéseire! Ha látod, hogy elfáradt, vagy máshoz lenne már kedve, halaszd máskorra az írásos formába öntést. Zárd azzal a beszélgetést, hogy fontosnak tartod, hogy az elmondottak rögzítésre is kerüljenek. Állapodjatok meg egy időpontban előre. Esetleg mutasd meg neki kedvcsinálóként a segédanyag első oldalán szereplő ábrát, arról sokat lehet – számodra is nagyon informatívan – beszélgetni.
Hogyan magyarázd meg, miért fontos, hogy leírja/lerajzolja a válaszokat? Hozhatsz példát arra, mennyivel könnyebb újra átélni egy siker, egy eredménnyel kapcsolatos jóérzést, ha van mit elővenni hozzá. Vagy tanév elején át lehet lapozni újra, hogy megnézzétek, mi vezetett idén jó eredményre – könnyebb felidézni egy sikerhez vezető utat, ha van mire támaszkodni.
Időzítés, és közösen vagy egyedül: Az ideális időpont az önértékelés elkészítésére amikor befejeződött a félév/tanév, de még nem kapták kézhez a gyerekek a bizonyítványt. Jó olyan időpontot választani, amikor mindketten ráértek, nincs időnyomás, nem kell sehová sietni.
Az első önértékelést – alsósokkal mindenképp – együtt készítsétek el, Te, mint szülő legyél passzív a folyamatban. Ha értelmezési kérdése van, azt is hagyd, hogy ő oldja meg, csak rávezetéssel támogasd: „Te mit gondolsz, mit jelenthet?”. Kérdésre inkább új kérdéssel válaszolj, ne adj a szájába kész magyarázatot. Ha látja, hogy Te rászánod az időt és a figyelmet, ő is fontosnak fogja érezni, nem pedig egy újabb, a „hátam-közepére-se-kell” feladatnak.
Felsősök már csinálhatják teljesen önállóan, ha sikerült megéreztetned vele a jelentőségét.
Csináljatok az önértékelés készítésből rendszert, hagyományt! Az oktatási rendszerünk úgy van kitalálva, hogy fél évente van értékelés, bizonyítvány. Alkalmazkodjunk hát hozzá!
Akár találjatok ki hozzá egy rituálét is (írjátok be a naptárba előre, süssetek önértékelő-napi sütit stb.). Mivel fontos eszköz a személyisége fejlesztésében, adjátok meg a módját!
Kérek értesítést az új bejegyzésekről a témában!
Ha szívesen olvasnál bevált módszerekről, hogyan támogathatod a gyereked a tanulásban, kövesd a kooplab oldalait a közösségi médián!
Szemezgess a korábbi bejegyzések között: Neked segítenek, hogyan erősítheted, támogathatod Őt hatékonyabban a tanulásban!
