Önértékelés készítés – mint számvetés
Akár a félév, akár a tanév zárásához – az ünneplés mellett – hozzátartozik a számvetés is – kicsit olyan a félév/tanév vége a gyerekeknek, mint nekünk felnőtteknek a naptári év utolsó napja.
A gyerekek az iskolában töltik idejük jó részét, 10 hónapig vannak együtt osztály és pedagógus, így természetes, ha akár a félév, akár a tanév végét is szervezetten zárják: az osztály egy közös beszélgetés során áttekinti, hogy mi minden történt velük a félév/tanév során, milyen pozitív emlékeket visznek haza az együtt eltöltött időből. Felidézik a jó és a nehéz pillanatokat egyaránt.
A számvetés az egyén szintjén azonban kevés iskolában valósul meg.
Szülőként tehetünk azért, hogy egy ilyen fontos, önfejlődést elősegítő módszerrel – mint az önértékelés – minél korábban megismerkedhessen a gyermekünk. Támogathatjuk, hogy hosszú távon is beépíthesse abba a mentálhigiénés eszköztárba, amellyel belső egyensúlyát, pozitív szemléletét, önmaga jobb elfogadását, személyiségfejlődését biztosítja.
Önértékelés – ezt írja róla a wikipédia: „az ember kritikai megítélése és minősítése önmagáról, képességeiről, tevékenységéről, magatartásáról. A folyamatos önmegfigyelésen és önellenőrzésen alapuló önértékelés lehetővé teszi az egészséges személyiségre jellemző önismeret és önbizalom kialakulását, az önirányítás képességének fejlődését.”
Lefordítva: az önértékelés szó egyik értelme az önkép-énkép (mit gondolok általában magamról, hogy milyen vagyok én). Számtalan tudományos vizsgálat támasztja alá, hogy az énkép a motiváción keresztül az iskolai teljesítmény előrejelzője (Kőrössy, 1997), azaz a pozitív énképpel rendelkező diák családon illetve kortárs csoporton belüli pozíciója is jobb, ami növeli a motivációt az iskolai feladatok iránt.
Összességében az énkép a tanulás eredményességére leginkább hatást gyakorló 5 tényező egyike.
A jelen cikk témája azonban az önértékelés, mint az írásos dokumentum, amelyet a diák maga készít el, visszatekintve az elmúlt iskolai fél- vagy teljes évére. Ebben számba veszi és megítéli, akár minősíti is a saját tanulásával kapcsolatos tapasztalatait, az iskolai teljesítményét, eredményeit és nehézségeit, illetve az iskolához kötődő emberi kapcsolatait is.
Miért jó önértékelést készíteni?
A gyermek önmagáról kialakított reális énképének szerves része kell legyen a tudat, hogy befolyásolni tudja saját életét. Éreznie kell a kontrollt és tudatosítania az ezzel járó felelősséget. A pozitív énkép, az önbecsülés kialakulásában segít, ha a tanuló számon tartja, hogy mit ért el egy adott időszakban, a sikere/adott teljesítménye mögött milyen tett/erőfeszítés áll.
Az egyik kulcsszó a tudatosság – és itt van szerepe az írásbeliségnek. Minden diákban kavarognak érzések, gondolatok, jó vagy kevésbé kellemes emlékfoszlányok sikerekről, egy-egy nehézséget jelentő helyzet jó megoldásáról, vagy egy kudarccal végződő próbálkozásáról. Azzal, hogy írásban, valamilyen rendszer szerint strukturáltan készíti el az önértékelését, a kavargás letisztul, formát ölt, ezáltal a zavarosból egy világos szituáció kerekedik.
Milyen korban kezdjen el önértékelést készíteni a gyermek?
Minél hamarabb elkezdi, annál hatékonyabban épül be a technikai eszköztárába, amellyel a lelki egyensúlyát fenntartja, az énképét pozitív irányba fejleszti, az önmagáról való tudást erősíti, mélyíti.
A rajzos/írásos önértékelés készítése 8 éves kortól ajánlható. Ebben a korban a gyerekek már a saját értékelésüket valamely viszonylatban el tudják végezni (jobban tudok biciklizni, mint XY; szőke a hajam, mint Z-nek stb.). Korhatár nincs. Elkezdeni nagy kamaszoknál… szülőként… hát itt már hatékonyabban működhet az iskola. Szerencsés esetben az osztályfőnöknek már eszébe jutott. Ha az iskolában már elkészítette, talán lehet pár szót váltani vele róla, amikor a bizonyítvánnyal együtt az önértékelést is hazahozza ?.
Miért fontos része a gyermek önértékelésének a szülői visszajelzésed?
Mindkét – alsós és felsős segédanyag – része a szülő írásos visszajelzése, amelyben összefoglalja, miért volt büszke a gyerekére az elmúlt tanévben. Azt fölösleges részletezni, mi a jelentősége a dicséretnek. Arról érdemes talán pár szót ejteni, hogy az „ügyes voltál” helyett mennyivel értékesebbek az olyan mondatok, mint:”büszke vagyok arra, amilyen bátran kezelted … a helyzetet”. Vagy „okosan kiálltál magadért a… helyzetben”. A konkrét, alátámasztott dicséret pozitív visszaigazolás a gyereknek a saját értékességéről. Ennek írásos formája plusz súlyt, jelentőséget ad a dicséretnek, mintegy megpecsételve azt. Lehetőség szerint mindkét szülő írja le a saját mondandóját, szempontját.
Segítség az első önértékelés elkészítéséhez: Alsós és felsős gyerekeknek strukturált önértékelés-minta. Csak letöltöd, nyomtatod és máris használható.
Kérek értesítést az új bejegyzésekről a témában!
Ha szívesen olvasnál bevált módszerekről, hogyan támogathatod a gyereked a tanulásban, kövesd a kooplab oldalát a Facebookon is!
Szemezgess a korábbi bejegyzések között: Neked segítenek, hogyan fejlesztheted és támogathatod Őt hatékonyabban a tanulásban!
