Rossz ceruzafogás – miért olyan nagy probléma? Pár év múlva már úgysem fog senki kézzel írni – mondják a digitalizáció szerelmesei. Elég, ha tud két a gyerek két ujjal pötyögni, jó esetben 10 ujjal gépelni.
Ezzel szemben az MRI vizsgálatokkal is alátámasztott tudományos szakirodalom számtalan fejlesztő hatását állapítja meg a kézírásnak a gépi írással szemben: fejleszti a nyelvi képességeinket, kommunikációnkat, a térérzékelésünket (ezen belül az arcfelismerő képességet is), elősegíti a kreativitásunk fejlődését – összességében sokkal intenzívebb agyi aktivitásra késztet. Híres agykutatónk Hámori József Széchenyi-díjas neurobiológus, akadémikus professzor megerősíti a kézírás pozitív hatását a hatékony tanulásra, a maradandóbb rögzítésre és a könnyebb felidézésre.
Rossz ceruzafogás – milyen következményei lehetnek?
1. Helytelen testtartás
Ha a gyerek nem jól tartja a ceruzát, nem látja jól a papírt, amit helytelen testtartással korrigál. A fejét oldalra dönti, túl közel hajol a papírhoz, vagy a nyakát nyújtja, hogy átlásson a ceruza felett. A rossz tartás kifárasztja, fájlalni kezdi a kéz-, váll- és nyakizmait.
2. Ujj-, kézfájás, fáradékonyság
Az írás bonyolult, koordinációt igénylő tevékenység: ujjaink mozgatása az alkarban és a tenyerünkön összesen 38 izom összehangolt működését igényli. A ceruza/toll helytelen tartása előbb indokolatlan fáradékonyságot, majd később komolyabbra forduló ujj-, kéz-, nem ritkán vállfájdalmat okozhat. Ha gyakran tapasztalod pl. hogy a gyerek ujjbegyei elfehérednek vagy kipirosodnak írás után, szinte biztos, hogy túlságosan szorosan tartja a ceruzáját, így indokolatlan nyomás nehezedik az ujjakra, izmokra, amely szintén idő előtti fáradtságot okoz.
3. Lassabb teljesítmény írásbeli feladatoknál
Ha gondot okoz számára a ceruza egyensúlyozása, és hogy akaratlagosan irányítsa merre kanyarodjanak azok a fránya vonalak, akkor a feladat helyett erre összpontosít, ami a teljesítménye rovására mehet mind időben, mind minőségben.
4. Csúnya, néha a gyerek számára is olvashatatlan kézírás
A nem megfelelő tartásnak köszönhetően a ceruza irányítása kicsúszik a gyerek kezéből, a betűk nem ott és arra kunkorodnak, amerre szeretné. Alsóban pedig a külalak fontos tényezője az érdemjegynek (sajnos). A negatív visszajelzések a gyerek kedvét szegik, csökkentik a magabiztosságát, így válik az írás „nem szeretem” tevékenységgé – ami az előbbiekben leírtak szerint a fejlődés, hatékony tanulás gátjává is válhat.
Helytelen ceruzafogás – példák képekben
Tanulásfejlesztés trénerként borzadállyal vegyes csodálkozással figyelem a felsős tanítványaimat – kevés kivételtől eltekintve rosszabbnál rosszabb ceruza/tollfogásokat látok. Panaszkodnak is, hogy nem szeretik az írásbeli feladatokat. Felsőben azonban már nehéz a korrekció, a rossz tartás megszokássá vált, sok energiabefektetést igényel az apró változtatás is. Ezért fontos alsóban a tettek mezejére lépni, ha azonosítjuk gyermekünknél a rossz ceruzatartás jellemzőit.
Tipikus hibák röviden:
- hüvelykujj mutatóujjon fekszik vagy a mutatóujj alá van beszorítva,
- ceruza egyenesen áll (szinte függőlegesen felfelé mutat)
- csukló kicsavart, nem fekszik fel az asztalra
- görcsös szorítás, elfehéredő vagy épp kipirosodó ujjbegyek
- közvetlenül a hegynél való fogás (túl erős papírra nyomás),
- túlságosan távol a hegyétől való fogása (ami a gyenge nyomás következtében alig látható írást eredményez a papíron).
Valamelyik képen magatokra ismertél? Szeretnél segíteni, hogy ne legyen több gondja az írással?
Megmutatjuk, hogyan csináld!
Fontos: Jelöld be, hogy ovis vagy kisiskolás a gyereked! Más-más módszereket javaslunk a kisebbeknek és mást a már iskolásoknak!
Minden javasolt módszer
- gyakorlatban kipróbált és bevált,
- gond nélkül megvalósítható a mindennapokban,
- nem kell pedagógusnak lenni, hogy alkalmazd,
- nem igényel „csodaszer” vásárlást, otthon fellelhető eszközökkel működik.
Iratkozz fel az 5+1 szülői Tippünkért!
Hogyan kellene optimális esetben fogni a tollat/ceruzát?
A szakirodalom többnyire a hárompontos ceruzafogást szokta javasolni, ez terjedt el a hazai iskolákban is. Újabban azonban megengedőbbek a szakmai javaslatok, a hárompontos dinamikus alátámasztással operáló ceruzafogáson kívül jónak ismernek el alternatív, négy pontos alátámasztású ceruzatartást is. Egy a lényeges: a kézírás akkor nem teher, ha kellőképpen laza, az ujjak mozgása (és nem a csukló vagy váll) által koordinált tevékenység.
Az általános, fejlesztőpedagógusok által is ajánlott hárompontos fogású/alátámasztású ceruzatartás jellemzői:
* hüvely-és mutatóujj fogja a ceruzát/tollat
* középső ujj támasztja, a gyűrűs-és kisujjak tenyérhez hajlítva
* a ceruza kb. 45 fokban döntött, csukló és alkar megtámasztott az asztalon
* a fogás a kihegyezett résznél kezdődjön (sem túl távol, sem túl közel a ceruza hegyéhez).
Felhasznált források:
Sallai Éva: A kézírás személyiségfejlesztő hatása – beszélgetés Hámori József agykutató professzorral https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/a-keziras-szemelyisegfejleszto-hatasa
Ha szívesen olvasnál bevált módszerekről, hogyan támogathatod a gyereked a tanulásban, kövesd a kooplab oldalát a Facebookon is!
