Eredményes tanuláshoz szükséges képességek – a JÓL tanuláshoz

Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek listája hosszú: mivel kell rendelkeznie egy gyereknek ahhoz, hogy ne szenvedés legyen számára a tanulás. A lényeg azonban néhány pontban megragadható. Ezt foglaltuk össze ebben a bejegyzésben.

Miért foglalkozunk az eredményes tanuláshoz szükséges képességekkel?

Mert tanulni kell, sőt egy életen át kell tanulni, a gyorsan változó világhoz folyamatosan alkalmazkodni, új ismereteket szerezni. Az információk elsajátításának legfőbb eszköze még mindig a betű, a szöveg. Tény, hogy megy a harc:  a képek, a vizualitás küzd a betűkkel, de egyelőre még messze van, amíg az olvasás, a szöveggel való bánás képességét végleg szögre akaszthatjuk.

Eredményes tanuláshoz szükséges képesség – Az olvasás sebessége

A szakirodalom azt mondja, hogy egy 12-14 éves gyereknek átlagosan 200-250 szót kell tudnia elolvasni percenként. Ez gyakorlás – azaz olvasás – nélkül nemigen érhető el.

Kis színes

Friss tanulásfejlesztés-tréneri élményem egy nyolcadikos, alternatív iskolába járó, egyébként okos, kommunikatív, önálló véleményformálásra képes diák megdöbbentő olvasási sebesség eredménye: ugyanolyan sebességgel olvas, mint egy második osztályt végzett diákom. Miért félelmetes ez? Mert ismerem a gimnáziumi tankönyveket, és látom a mennyiséget, amit óráról órára el kell olvasni pl. biológiából, földrajzból vagy épp történelemből.

Értő olvasás – dobogós helyen az eredményes tanulásért

A szövegértési képesség fejlesztésével telik el elméletileg az alsó tagozat: a gyerekek egyre-másra írják a szövegértés felmérőket. Sajnos a tapasztalat lehangoló, a diákok nagy arányban nem, vagy kevéssé értik, amit olvasnak. Vagy ha emlékeznek is az olvasottakra (ami nem ugyanaz, mint az értő olvasás), nem tudják megfogalmazni a lényeget a saját szavaikkal.

Az iskolában a tanulás többnyire szövegalapú: a tankönyvekben le van írva szövegesen, amit meg kell tanulni. A tanárok tanórán elmagyarázzák, felírják a vázlatot a táblára, amit a gyerekek szépen szolgaian lemásolnak. Számonkéréskor sajnos azt kérdezik vissza tőlük, ami a leírt vázlatban szerepelt.

Mire is motiválja őket ezzel az iskola? Arra, hogy bemagolják a leírtakat, majd utána volt-nincs kiszálljon a fejükből.

Mire nem motiválja őket ezzel az iskola? Hogy önállóan dolgozzanak a szöveggel, netán a lényeget maguk találják meg, ne adj’ isten maguk írjanak vázlatot belőle.

Abba nem megyek bele, hogy miért van ez így – csak a ténymegállapításig jutok terjedelmi okokból. Fontos megjegyezni azt is, hogy mindig vannak kivételek. Tisztelet és kalapemelés azoknak az iskoláknak és pedagógusoknak, akik a tananyag helyett a képességfejlesztést tűzik ki célul, és tesznek is ezért a mindennapokban.

Önbizalom, saját erősségek ismerete – az eredményes tanuláshoz szükséges alap 

Egy jó önértékeléssel bíró gyermek tudatában van a saját értékeinek, büszke a sikerélményeire, és azokat nem a véletlennek, a körülmények szerencsés alakulásának tulajdonítja, hanem a saját energiabefektetése eredményének érzi. Mivel ismeri a saját erősségeit, tud rájuk támaszkodni, azokat ki tudja használni a tanulásban.

Egy kevés önbizalommal rendelkező diák kudarckerülő a tanulásban, messze saját képességei alatt vállal feladatot. Sikereit is inkább a szerencsének tulajdonítja. Annyira fél a hibázástól, hogy inkább nem is fog bele olyan feladatba, aminek a pozitív kimenetét nem tudja biztonsággal előre megjósolni.

Önállóság a tanulásban is

Ez a gyerek felelősségvállalásával van összefüggésben, és a szülőknek itt bizony akad még dolguk. Találkozom olyan szülőkkel, akik kamasz gyermeküket szoros-fogásban ellenőrzik és irányítják, mindennapos a kikérdezés, számonkérés, amit persze nem jól viselnek a kamaszok.

A felelősség átadása (fokozatosan) kulcsfontosságú, hogy a gyerek legyen tudatában: nem anyunak-apunak tanul, hanem magának. Szülőként, ha csak elmondjuk ezt, de a gyakorlatba nem ültetjük át, hosszú távon kárt okozunk. Erről részletesebben olvashatsz az Önállóság a tanulásban c. bejegyzésben. Ellenőrizd ugyanitt egy teszttel, melyik szülőtípusba tartozol: aki támogatja az önálló tanulóvá válását, vagy inkább aki akadályozza.

Motiváció a tanuláshoz

A motiváció hiányára szoktak a szülők a legtöbbet panaszkodni: a gyereket  nem érdekli a tanulás, unalmasnak, feleslegesnek tartja. Elég nehéz a helyzet, hiszen a gyerekekre önlik a közösségi médiából a „jó példa”: lehet valaki „sztár” úgy is, hogy még olvasni sem tud. Csodálkozunk, hogy nem érez lelkesedést leülni tanulni?

A körülöttünk lévő világot nem tudjuk megváltoztatni, alternatív valóságokat nehéz teremteni. Egy fontos dolgot tehetünk: minél korábban – amikor még kihasználható a gyermek megfelelési vágya (szülőnek/tanítónak), ültessük be a fejébe a gondolatot: „Senki, aki csak úgy véletlen császkált, jutott el a Mount Everest csúcsára.” (Zieg Ziegler).

A motiváció megteremthető – még a tanulásra is. És nem külső motivációra gondolok (ld. pl. kapsz X pénzt, ha eléred ezt vagy azt), hanem belső indíttatásra. A kulcs a sikerélmény teremtés, önmagának. Többek között ezt tanuljuk meg a SMART Start komplex tanulásfejlesztés tanfolyamokon.

+ 1: Hatékony tanulási technikák ismerete

Az iskolában – tisztelet a kivételnek – nem tanítanak tanulásmódszertant és tanulási technikákat sem. Az elképzelés az, hogy idővel mindenki a saját iskolai tapasztalataiból felépíti az egyéni tanulási technikáit, pl. megtanul magától vázlatot írni, ha lát sok tanár által táblára írt vázlatot.

Ilyen módszerrel az egyéni tanulási technikák felépítése nem mindenkinek sikerül – ez sok kudarcélményt, frusztrációt okoz a gyerekekben. Akár a tanulástól, mint egésztől veszi el a kedvüket.

Amíg nincs változás az oktatásban, addig szülőként mi tehetünk azért, hogy a gyerek birtokában legyen minden olyan képességnek és eszköznek, amivel sikerélmény lesz a tanulása.

Szemezgess a korábbi bejegyzések között: Neked segítenek, hogyan erősítheted, fejlesztheted és támogathatod Őt hatékonyabban a tanulásban!