Egy pedagógus nem pedagógus, ha a reflexió-önreflexiót nem gyakorolja rendszeresen.
Mit értek ez alatt? A jó pedagógus megtartja az óráját és utána elgondolkodik, hogy mit valósított meg abból, amit szeretett volna, mi sikerült jól, mi nem úgy sikerült, ahogyan kellett volna. Melyik gyereknek mit kellett volna másképp a cél érdekében, mik voltak azok a pontok, ahol többet tehetett volna – és levonja a következtetést, hogy kivel mit és hogyan a következő találkozáskor.
A SMART Start #modultörténetek sorozatban ezeket a reflexióimat írom le, egyrészt magam miatt, másrészt azért, hogy Ti szülők bepillanthassatok a kulisszák mögé, mi és miért történik a SMART Start tanulásfejlesztés tanfolyamokon.
Hatékony tanulási technikák – gyakorlat a négyzeten
Hatékony tanulási technikák modul volt a hét végén, a komplex tanulásfejlesztés tanfolyam harmadik része.
Két legyet akartam ütni egy csapásra, ezért minden résztvevőt arra kértem, hogy hozzák magukkal azokat a tankönyveiket, amelyből a következő hétre készülniük kell. Dupla haszon, ha a saját vázlatírás technikáit olyan szövegeken gyakorolják a gyerekek eleve, ami egyébként is kell az iskolába – és legalább otthon már nem kell foglalkozni vele. (Megjegyzés: ahányan, annyiféle könyvet-témát hoztak, de természetes, hogy arra törekszem, hogy nekik mi a leghasznosabb, ami leginkább segítség ?).
Mi volt a modul egyik részcélja?
Tudatosítani a gyerekeben, hogy a hatékony tanulás nem pusztán technikai kérdés, olyan értelemben, hogy jól pihenni a tanulási szünetekben legalább olyan fontos, mint jó módszereket használni a tananyag feldolgozáshoz. Az derült ki, hogy a gyerekek – főként a kamaszok, ahol már a szülők befolyása korlátozott – minden klasszikus hibát elkövetnek, amikor épp szünetet tartanak az otthoni tanuláskor (ülve maradnak az asztaluknál, telefonoznak, netán játszanak egy kicsit a gépen, stb.). Reveláció erejével hatottak a magyarázatok, mit miért nem érdemes, és hogyan lehet igazán pihenni, de a konkrét tapasztalat még inkább, hiszen a javasoltak nagy részét ki is próbáltuk. Pl. a dinamikus zenére való („tánc”-ra emlékeztető) mozgást, a nyújtógyakorlatokat, vagy épp a relaxációs légzést az asztalokhoz való visszatérést követően.
Lényegfelismerés – a kulcs a hatékony tanuláshoz
A lényegfelismerési képesség hiánya óriási probléma. Tapasztalom, hogy gond van sokszor a feladat lényegének értelmezésével is (pl. Sziklapalánta panaszkodott, hogy dolgozatkor azért veszített pontot, mert nem a feltett kérdésre válaszolt, „figyelmetlen volt”). Részben miatta is a feladatot a helyszínen kiegészítettem nem pusztán a szöveg, hanem a kérdés lényegének felismertetését célzó gyakorlattal is.
Nagy öröm volt hallani, amint a gyakorlat kapcsán Úriember, az „iskolai éveinek többségét maga mögött tudó”, meglett kamaszfiú szájából elhangzott, hogy: „… hááát ezt eddig nekem miért nem mondta senki? Így minden sokkal egyszerűbb és gyorsabb is lesz!”
Saját vázlat készítés a tananyaghoz – a hatékony tanulás mérföldköve
A különböző életkorokban mások a gyerekekkel szemben támasztott követelmények: felső elején még a tanár által készített vázlatot másolják le a tábláról órán (azt a célt vélem felfedezni a pedagógus részéről ebben, hogy mintát adjon a gyerekeknek, hogyan néz ki egy vázlat). Az idő haladtával sokkal többször kell önállóan feldolgozniuk egy-egy tananyagrészt, ami feltételezi a jegyzetkészítési képességek meglétét. Vajon sikerült megtanulniuk pusztán egy látott minta alapján?
Mivel a csoportom heterogén, részben differenciálom a módszertant, amit átadok, a gyerekek korosztályos szükségletei, illetve egyéni fejlettségük, képességeik szerint is. Így a nagyobbak három vázlatírási technikát ismernek meg, míg a kisebbek csak kettőt gyakorolnak.
Meglepődtem, hogy egy olyan egyszerű technika, mint az összehasonlítás nehézséget tud okozni a kisebbeknek. A táblázatos forma értelmezésével sokkal több idő ment el, mint terveztem, annak ellenére, hogy a tankönyvekben – már alsóban is – bőven lehet erre példákat találni.
A nagyobbak csoportjából ketten, Angyalszív és Úriember is jelezték, hogy a mindmap technikával már találkoztak az iskolában – de nem volt hiába összefoglalni, mert sok újdonság volt számukra a részletekben. Csinálni pedig csak jól érdemes.
A másik vázlatírási technika kipróbálásába is lelkesen vetették bele magukat. Úriember nagyon hasznosnak találta, azt mondta, hogy így fog jegyzetelni órán is – elég nagy megerősítés egy kamasztól, ugye? A nagyobbaktól azt szoktam kérni, hogy ne vegyék készpénznek, amit mondok: ha addig eljutunk, hogy az iskolában v. otthoni tanuláskor ki is próbálják, amit a tanfolyami körülmények között gyakoroltak, az már fél siker. Ez be szokott válni.
Tapasztalatok a társas tanulással kapcsolatban
A „Legyetek egymás plüsskutyái” * feladatban a nagyoknak el kellett magyarázniuk egymásnak a saját témájukat, úgy, hogy minden hallgatónak legalább egy kérdést fel kellett tennie a hallott információkkal kapcsolatban.
* „Legyetek egymás plüsskutyái” – azaz mondjátok fel hangosan a tanultakat. Az elnevezés (tőlem) onnan származik, hogy otthoni tanuláskor a plüsskutya (behelyettesíthető bármely élő vagy nem élő házi kedvenccel) is megfelelő a hallgatóság szerepre.
A kooperatív módon történő tanítás egyik sarokköve lehetővé tenni a gyerekeknek tanórán, hogy az új információkat meg is osszák társaikkal. Alapja pedig PET vizsgálatok által is igazolt tény, mely szerint az agy a tananyaggal kapcsolatos szociális interakciók közben intenzívebben dolgozik, mint egyéni tanuláskor, vagy egy előadás meghallgatása/diák nézegetése közben. A fokozottabb agyműködés pedig a tananyag jobb befogadását teszik lehetővé.
Nem mellesleg a diákok kifejezetten örültek a lehetőségnek, szerették, hogy beszélgethettek egymással a téma kapcsán, hiszen az iskolában nem jellemző gyakorlat ez (tisztelet a kevés, de létező kivételeknek).
Kis színes a tanfolyam szünetéből
A mai gyerekekre ömlik az információ, minden percük be van osztva, egyáltalán nincs idejük, de lehetőségük sem unatkozni. Hogyan is lenne, hiszen ott a zsebükben a „digitális cumi”, amihez mindig lehet fordulni. Pedig az unalom, a semmittevés igen hasznos: arra késztet, hogy saját magunk találjunk ki dolgokat. Erre láttam gyönyörű példát a tanfolyam nagyszünetében, amit a Pasaréti Közösségi Ház kertjében szoktunk eltölteni, beszélgetéssel, ebéddel, közös kötetlen léttel, kütyümentesen. Itt szokott sor kerülni a kamaszokkal az aktuális filmélmények megosztására (mekkora öröm, amikor felfedezzük, hogy ugyanazért a sorozatért rajongunk?). A kisebbek pedig kütyühiány lévén kénytelenek saját játékot kitalálni. A szombati játékszer egy egyszerű nylonzacskó volt, amit röptettek – a ház szellőzőrendszeréből kiáramló levegővel felfújták, elengedték és versenyeztek, kinél száll magasabbra. Megvolt a feszültség is, hiszen néha a szomszéd kertje volt a landolási hely, ahonnan mindig sikerült a zacskót visszakapargatni. A teljes ebédszünetben ezzel játszottak, alig akarták abbahagyni.
Le is fotóztuk őket, annyira jó volt látni őket ilyen felhőtlenül belefeledkezve a maguk találta játékba.
A sorozat folytatódik. Legközelebbi SMART Start tanulásfejlesztés modul az Időbeosztás – időgazdálkodás, ahol a tanulás tervezéssel, a rendelkezésre álló idő jó kihasználásáról esik majd szó 2021. december 4-én. A rákövetkező pár napban várható az új Modultörténet.
Ha nem szeretnéd az eredményes tanulásához vezető lépcsősort a gyerekeddel egyedül végigjárnod, jelentkezzetek a SMART Start komplex tanulásfejlesztő tanfolyamra vagy akár az egyes modulokra külön-külön is! Már fent vannak a 2022-es időpontok is!
Kérek értesítést, hogy megjelent egy új bejegyzés a sorozatban!
Ha szívesen olvasnál bevált módszerekről, hogyan támogathatod a gyereked a tanulásban, kövesd a kooplab oldalát a Facebookon is!
Szemezgess a korábbi bejegyzések között: Neked segítenek, hogyan erősítheted és támogathatod Őt hatékonyabban a tanulásban!
