A 2020-as törvényi szabályozás életbe lépésével a szülő kezéből kikerült a kizárólagos döntés joga, hogy mikor viszi oviból iskolába a gyermekét. Korábban ezt a döntést az óvodapedagógusokkal közösen hozták meg. 2020-tól a döntési folyamatba új szereplő, az Oktatási Hivatal került, aki a gyermek ismerete nélkül, szülői kérelem alapján (esetleges csatolt szakértői vélemények alapján) hoz döntést a kérdésben.
Oviban maradás – kérvény az Oktatási Hivatalhoz
Idén január 18. az oviban maradás kérvény beadásának határideje. A budapestiek a korábbi két év tapasztalatai illetve idei, óvodavezetői beszámolók alapján előnyben vannak, a területileg illetékes Oktatási Hivatal többnyire elfogadja a szülői – szakértői indoklást és magas arányban jóváhagyja a kérelmeket, rövid átfutási idővel.
Ez a kép azonban nem ennyire rózsás az ország többi részein. Nincs egységes döntési szempontrendszer (vagy legalábbis nem nyilvános), amely ilyenformán „esélyt ad az esélyegyenlőség sérülésére”. A szuloihang.hu a törvény életbe lépése óta monitorozza a szülői kérvények sorsát, a honlapjukon részletes – akár regionális szintű – információkat lehet találni, milyen arányban hoznak pozitív döntéseket, utalják szakértői hatáskörbe (plusz papírok/szakvélemények beszerzésével), vagy épp utasítják el a kérvényeket (szerencsére ez utóbbi viszonylag ritka) a területileg illetékes hivatalok.
Oviban maradás kérvény – mivel indokolj, hogy jó esélyed legyen az elfogadásra?
Az összefoglalás a szuloihang.hu által közölt információk alapján készült.
Az indokok, amelyeket a kérvényed alátámasztására a kérvényben szerepeltetsz nem ugyanolyan súllyal esnek latba a döntésben. Az elmúlt évben például nagyobb arányban született pozitív, elfogadó döntés azoknál a kérvényeknél, amelyek a testi fejletlenségre, a gondolkodási képességek kialakulatlanságára hivatkoztak, és kevésbé olyan szakmai érvek, mint az érzelmi-önszabályozási-önirányítási képességek hiánya (ami pedig szerintünk a legfontosabb lenne a tantermi körülmények közötti boldoguláshoz).
A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány szakmai érvet, amelyet felhasználhatsz a kérvényed indoklásához:
Kitartó figyelem hiánya – Gyermekem csak nagyon rövid ideig tud egy dologra koncentrálni. Nem kitartó, néhány perc után figyelme lankad, fáradékony.
Gyenge emlékezőképesség – Gyermekem nem tudja megjegyezni a neki mondottakat, pár perc után már nem tudja felidézni amit hallott.
Fejletlen beszéd és beszédértés – Gyermekem nem tudja, vagy mások számára nem érthetően tudja szóban kifejezni gondolatait. Beszéde zavaros, beszédritmusa nem folyamatos. Nem beszélget felnőttekkel.
A beszédhangok kialakulása megkésett – A beszédhangokat nem tudja megkülönböztetni, és/vagy nem alakultak ki még nála a tiszta beszédhangok (logopédiai szakvéleménnyel alátámasztható).
Fejletlen gondolkodás – Gyermekem nem érti az alapvető ok-okozati összefüggéseket.
Gyenge akarati élet, gyenge önirányítás – Gyermekem nagymértékben az érzelmeire hallgat. Egyszerű helyzetekben sem tud önállóan dönteni. Figyelmét is nehezen tudja irányítani, könnyen elterelődik, álmodozik.
A sorrendiséggel kapcsolatos (szekvenciális) gondolkodása bizonytalan – Nem tud követni utasítássorokat és sormintát, nehezen követi a meséket, nem tud pontosan megjegyezni verseket.
Érzelmi kiegyensúlyozatlanság – Gyermekem érzelmi állapota, hangulata gyorsan változik, kiszámíthatatlan és erős érzelmi reakciókra hajlamos. Érzelmei hevesek, nem tudja azokat kontrollálni. Vagy visszahúzódó, félénk. Ha más óvónő van a csoportjában, nem hajlandó bemenni, sírva fakad. Nehezen barátkozik, inkább egyedül szeret lenni. Gyakran megsértődik. Ha sérelem éri, nem szólal meg. Konfliktushelyzetben hevesen reagál.
Gyenge monotóniatűrés – Gyermekem nem tud sokáig egy helyben nyugodtan ülni, nem tudja leküzdeni mozgásigényét. Elkezdett feladatot/játékot nem fejez be, vagy nagyon sok ideig ül mellette. Folyamatos biztatásra van szüksége. Ha nem sikerül neki valami elsőre, akkor feladja. Nem bírja elviselni a kudarcot, a kudarcok érzelmileg letörik.
Gyenge alkalmazkodóképesség, nehézkes szabálykövetés – Gyermekem nehezen veszi észre a körülötte lévő élethelyzetet, nem cselekszik az adott szituációnak megfelelően. Nehezen alkalmazkodik az óvodában a szokásokhoz. Csak az óvónőktől, szülőktől fogad el irányítást, más felnőtt (nagyszülők, másik óvónő) nincs rá hatással. Nem szereti a szabályjátékokat, ha nem ő nyer, akkor hisztizik. Nem tudja elfogadni a felnőttek által felállított szabályokat, és ezáltal rendszeresen konfliktusba kerül a felnőttekkel vagy társaival. Szinte csak a saját igényeire figyel, érzelmei irányítják. Nem szófogadó.
Mozgáskoordinációja fejletlen- Koordinálatlan a járása. Az apró, finom mozgásokat igénylő feladatokat nem tudja megfelelően elvégezni (pl. cipőfűzés). Nem szeret mozogni, hamar elfárad. Gyakran elesik. Ha labdázik, gyakran nem arra néz, amerre dob. Nem tudja a labdát elkapni.
Nem alakult ki a jobb-bal domináns oldal – Rajzoláskor váltogatja a kezét, nem derült ki, hogy jobb- vagy balkezes.
Nem megfelelő térérzékelés – Az irányokat (előre, hátra stb.) eltéveszti, a jobb és bal oldal tekintetében bizonytalan. Gyakran halad jobbról balra a kirakós feladatokban, sormintákban.
Időészlelése fejletlen – Időbeli tájékozódása gyenge, nem érti a tegnap és a holnap, a volt és a később lesz fogalmát, a napszakokat összekeveri.
Az iskolakezdéshez szükséges készségek hiánya – Számfogalma nem alakult még ki, nem képes a mennyiségek összehasonlítására. Ceruzafogása, ceruzavezetése nem megfelelő. Nem érdeklődik a feladatok iránt, inkább csak játszana.
Kérek értesítést az új bejegyzésről Ovi-Suli témában!
Ha szívesen olvasnál bevált módszerekről, hogyan támogathatod a gyereked a tanulásban, kövesd a kooplab oldalát a Facebookon is!
Szemezgess a korábbi bejegyzések között: Neked segítenek, hogyan erősítheted, fejlesztheted és támogathatod Őt hatékonyabban, jobban a tanulásban!