„Minek tanuljam meg, ha úgyis meg tudom nézni a telefonon?” – Miért fontos a tanulás?

Talán te is sokszor megpróbáltad már elmagyarázni a gyermekednek, hogy miért fontos a tanulás, miért lesz szüksége a tudásra, vagy miért nem lehet mindig mindent az interneten megkeresni.

De vajon tényleg erre volt kíváncsi? Vegyük sorra a „minek tanuljam meg, ha úgyis…” kérdés lehetséges mögöttes tartalmait:

Miért kérdőjelezi meg a gyermek a tanulás értelmét?

Amikor egy gyermek azt mondja, hogy „minek kell ezt megtanulnom”, könnyen lehet, hogy valójában nem a tananyag hasznosságát, felhasználhatóságát kérdőjelezi meg. Elképzelhető, hogy egyszerűen csak nincs kedve nekilátni. Nem akarja vállalni per pillanat a tanulással járó erőfeszítést, szívesebben csinálna valami mást.

Az is lehet, hogy túl nehéznek találja a feladatot, nem tudja, hogyan kezdjen hozzá, vagy egy korábbi kudarcélménye – amikor hiába tanult sokat, nem ért el vele jó eredményt –  szegi kedvét.

És nyilván az is előfordul, hogy valóban kíváncsi arra, miért kell megtanulnia valamit, aminek nem látja be a gyakorlati hasznát.

Ugyanaz a kérdés, többféle, egészen különböző mögöttes gyermeki gondolat és probléma.

Ha nem tudjuk, mi áll a gyermek ellenállása hátterében, lehet, hogy a magyarázat és a meggyőzés teljesen hiábavaló.

Tanulási motiváció hiánya vagy valódi kíváncsiság?

Érdemes először ezt az egyszerű kérdést feltenni: „Most inkább az a baj, hogy épp nincs kedved megtanulni, vagy tényleg tudni szeretnéd, hogy mire jó pont ezt megtanulni?”

Nem biztos, hogy elsőre pontosan megfogalmazza, mi okozza számára a nehézséget, azonban a kérdés feltevéssel már segítesz neki könnyebben azonosítani a problémát.

Ha gyermeked rendszeresen elutasítja a tanulást, érdemes szülőként neked megérteni, mi áll a motiváció hiánya mögött.

A tanulással kapcsolatos belső motiváció kialakulásáról, a saját célok szerepéről és arról, hogyan segítheted gyermekedet a tanulással járó erőfeszítés vállalásában, korábbi, háromrészes cikksorozatomban részletesen írtam.  Motiváció a tanulásra – 1. rész

Valódi kíváncsiság?

Vegyük a helyzetet, amikor a gyermek a kérdéssel magát a tanulás szükségességét, értelmét kérdőjelezi meg.

Szülőként el kell ismerni, hogy a felvetésben van logika és igazság:

Miért fontos tanulni, ha mindent megtalálunk az interneten?

A digitalizáció azon fokán, ahol most tartunk, néhány másodperc és megtudható, hogy mikor volt a mohácsi csata, hogyan kell kiszámítani egy kör területét, vagy mi Peru fővárosa. Mi több, a mesterséges intelligenciától egy gombnyomásra kimerítő válasz, összefoglaló, magyarázat kapható akár a legkomplexebb témákban is.

Akkor minek kell még mindig annyi mindent megtanulni?

Azért, mert az információhoz való hozzáférés nem ugyanaz, mint a tudás birtoklása.

Attól, hogy valamit bármikor megkereshetünk, még nem biztos, hogy megértjük, felismerjük az összefüggéseit, vagy alkalmazni is tudjuk.

Mutatok két példát, amelyekkel a gyermek is beláthatja a különbséget:

1. A fejedben lévő tudás a gondolkodás építőköve – mit tanít meg a LEGO?

Ezt a történetet meséld el Neki:

Két gyermek LEGO-ból várat akar építeni. Pistának húsz építőkockája van, Gergőnek kétszáz. Mindketten kreatívak, ügyesek, tele vannak ötletekkel.

De vajon melyikük tud izgalmasabb, ötletesebb várat építeni?

Húsz kockából is lehet alkotni. Gergő kétszáz kockája viszont sokkal több lehetőséget tartogat: készülhet többféle torony, híd, titkos átjáró, különleges szerkezet.

A fejben lévő tudással is hasonló a helyzet. Amikor gondolkodunk, problémákat oldunk meg, következtetéseket vonunk le, vagy új ötleteink támadnak, a már meglévő ismereteinkből építkezünk. Minél több a fejünkben lévő ismeret, annál többféle izgalmas, új kapcsolatot tudunk teremteni közöttük.

A tudás és a gondolkodás tehát nem egymás helyett, hanem egymást erősítve működik.

Miért nem elég, ha az információ ott van a telefonunkban?

Folytatva az előző hasonlatot: Hiába van a világ összes LEGO-kockája a szomszéd szobában, attól még nem azonnal használhatók építésre. Előbb oda kell menni értük, ki kell választani a megfelelőket, és ki kell találni, hogyan illeszkednek egymáshoz.

Ugyanaz mint, amikor minden apró információért a telefonunkhoz nyúlunk.

A keresés ugyan segíthet megszerezni egy-egy hiányzó építőkockát. De a keresés ugyanakkor időt, figyelmet és szellemi energiát igényel. Minél több energiát fordítunk az információk felkutatására és megértésére, annál kevesebb marad az összefüggések felismerésére és az új, kreatív gondolatokra.

2. Miért lát többet az, aki többet tud? – A sakkmester példája

Annak bemutatására, hogy hogyan segít a fejedben lévő tudás egy új helyzet felismeréséhez, és megalapozottabb döntés meghozatalához, ezt a sztorit meséld el:

Két sakkozó – egy kezdő és egy mester – ugyanazt a sakkállást nézik.

Mindketten ugyanazokat a figurákat látják. Ugyanannyi idejük van gondolkodni. A szabályok is ugyanazok. Mégis, a sakkmester sokkal gyorsabban felismeri, hogy milyen lehetőségek és veszélyek rejlenek az adott állásban.

Miért? Nem egyszerűen azért, mert okosabb, vagy mert gyorsabban gondolkodik.

Hanem azért, mert rengeteg korábbi játszma, megtanult állás és felismert összefüggés van a fejében. Amikor ránéz a táblára, nem pusztán különálló figurákat lát, hanem ismerős mintázatokat. A kezdőnek még egyenként kell végiggondolnia sok olyan dolgot, amit a tapasztalt sakkozó szinte azonnal felismer.

A fejünkben lévő tudás tehát azt is meghatározza, hogy mit veszünk észre a körülöttünk lévő világból.

Ez pedig messze túlmutat a sakkozáson.

Aki sokat tud a természetről, más dolgokat vesz észre egy erdei séta során. Aki ismeri a történelmet, más összefüggéseket fedez fel egy mai esemény mögött. Aki érti a matematikai kapcsolatokat, könnyebben ismer fel szabályszerűségeket egy új problémában.

Tehát ha a tudás a fejünkben van, nem csak elérhető számunkra, akkor könnyebben felismerünk összefüggéseket és lehetőségeket olyan helyzetekben is, amelyekkel még nem találkoztunk.

Tényleg mindent meg kell tanulni? A magolás és a megértés különbsége

Az eddig leírtakból arra a következtetésre is juthatnánk, hogy minél több információt raktározunk el a fejünkben, annál jobban tudunk gondolkodni. De a kép azért ennél árnyaltabb.

Nem minden iskolai tananyagnak van egyforma jelentősége. Nem minden adatot szükséges hosszú távon megjegyezni, és vannak olyan ismeretek, amelyeket valóban elegendő csak szükség esetén megkeresni.

De fontos különbséget tenni aközött, hogy valamit csak megjegyzünk, vagy meg is értjük, és később alkalmazni is tudjuk.

Egy évszám önmagában lehet puszta adat. Ha azonban ismerjük az eseményeket, amelyek hozzá kapcsolódnak, segíthetnek eligazodni a történelemben, felismerni ok-okozati kapcsolatokat, mintázatokat.

Egy matematikai képletet meg lehet keresni az interneten. De ha nem értjük a mögötte lévő összefüggést, azt sem feltétlenül fogjuk tudni, mikor és hogyan használjuk.

És egy idegen nyelvű szó jelentésére is rákereshetünk. De ha sok szót ismerünk, könnyebben megértünk egy szöveget, és pontosabban tudjuk kifejezni a gondolatainkat.

Mi tehát a tanulás valódi célja?

Olyan ismereteket szerezni, amelyeket megértünk, össze tudunk kapcsolni korábbi tudásunkkal, és új helyzetekben is képesek vagyunk alkalmazni, tovább alakítani, kiegészíteni azokat.

Mert nem tudunk önállóan gondolkodni valamiről, amiről semmit sem tudunk.

Hogyan magyarázd el gyermekednek, miért fontos a tanulás?

Amikor legközelebb megkérdezi, minek kell megtanulnia valamit, először próbáld megérteni, miért kérdezi. Ha egyszerűen nincs kedve tanulni, nem biztos, hogy hosszú magyarázatra van szükség. Inkább abban segíthetsz, hogy nekilásson, kisebb részekre bontsa a feladatot, és megtapasztalja, hogy képes haladni vele.

Ha túl nehéznek érzi, érdemes megkeresni, hol akadt el.

Ha pedig valóban a tanulás értelmét kérdőjelezi meg, beszélgess vele róla!

Nem kell mindenáron bebizonyítanod, hogy az adott tananyagot felnőttként biztosan használni fogja.

Inkább segíts neki megérteni, hogy a tanulással nemcsak ismereteket szerez, hanem a gondolkodásához is egyre több eszközt kap.

Még valami, amit érdemes elmondanod neki. Nem kell minden tananyagot érdekesnek találnia ahhoz, hogy megtanulja.

A kitartás, a rendszeres gyakorlás és a nehézségek leküzdése is része a tanulásnak.

De sokkal könnyebb erőfeszítést tenni valamiért, ha értjük, miért érdemes.

A tanulás nemcsak abban segít Neki, hogy megértse a világot.

Hanem abban is, hogy alakítani tudja azt.