Mottóként álljon itt Einstein örök igazsága: ” Bolondok vagyunk ha mindig ugyanazt tesszük, és közben várjuk, hogy más legyen az eredmény”. Egyszerű az üzenet: ha valami nem vagy nem teljesen jól működik, ne habozzunk, változtassunk! Így van ez a tanulásban is: a tanulás tanulása maga is egy folyamat – ki előbb, ki később, ki kevesebb, ki több kudarcélménnyel, de túléli az iskolai éveket. Vagy megtanul valamilyen stratégiával tanulni, vagy elmegy egy életre a kedve a tanulástól. Ez utóbbit kéne megelőzni.
Tanulás másképpen
A bejegyzésben azt veszem sorra, hogy melyik korosztályban milyen tipikusan előforduló problémák vannak, ami miatt megfontolandó a változtatás a tanulásban – még időben, mielőtt még nehezen visszafordítható a „tanulás-undor”, így behozhatatlan lesz a hátrány.
Ami alsóban leginkább jellemző és a tanulással kapcsolatos viszonyát hosszú időre meghatározhatja: a gyerek önállóságának hiánya az otthoni tanulásban. Nem ül neki egyedül, vagy csak soká és nagy noszogatások árán. Ahelyett, hogy saját időben, saját hatáskörben oldaná meg a tanulást, osztottá válik a felelősség: a házi feladat a szülővel való közös munka eredménye lesz. Ez nem jó a felnőttnek, feleslegesen időrabló, és hosszú távon a gyereknek sem: a felügyelt tanulás nem ösztönzi önálló problémamegoldásra, felelősségvállalásra.
Amikor engedünk a kísértésnek (hogy megússzuk az időhúzást, a hisztit), és odaülünk mellé közösen tanulni, rövid távon „jól jár” a gyerek, hiszen addig küzdünk vele, míg tökéletes, hibátlan nem lesz – de tényleg CSAK a jó jegy a cél? Akkor is, ha ez nem az Ő teljesítménye, hanem inkább a mienk? A tanulásban való önállóság eléréséről és ennek fontosságáról a gyerek érdekében bővebben a linkre kattintva olvashatsz.
A JÓ tanulási szokások kialakítása alsóban kell elkezdődjön – ennek része az önálló tanulás – hogy a gyerek tudatában legyen, a tanulás az ő dolga és felelőssége.
Felsőben is másképpen tanulni
Felső elején – az alsós tapasztalatok miatt – szintén probléma az önállóság. Ha alsóban hozzászokott a szülői támogatáshoz az otthoni tanulásban, felső elején – amikor nő a tananyagmennyiség – még inkább igényelni fogja. Ha nincsenek kialakult jó tanulási szokásai, esetleg hiányosak az eredményes tanuláshoz szükséges alapképességei, gondot fog okozni a felső. Arról, hogy hogyan könnyítheted meg ezt az átmenetet, a linkre kattintva olvashatsz többet.
A tanulásban való önállóság hiánya mögött az olvasásban való gyakorlatlanság, illetve a szövegértési képességek hiányossága is meghúzódhat. Megvan az esély arra, hogy ez nem derül ki felső elején, hiszen nagyon sok iskolában a dolgozatban azt kérik számon – sokszor szó szerint – , amit tanórán a táblára írt vázlat tartalmazott. Itt is jogos a kérdés: ha jók az érdemjegyei, de gyanakszunk arra, hogy nem mindig érti is, amit megtanult, mit kockáztatunk, ha nem avatkozunk be, és nem segítünk neki másképp tanulni?
A probléma nem fog magától eltűnni
Az olvasás/szövegértés nehézsége 7. osztálytól már komoly gondot, lemaradást és ennek érzékeléséből fakadóan önbizalomhiányt, motivációvesztést fog okozni.
Felsőben érdemes gyakorlatorientált segítséget igénybe venni – ha mi szülőként már kevéssé vagyunk hatékonyak abban, hogy új technikák kipróbálására rávegyük. Mert a hosszabb szövegben való eligazodást, a lényeges-lényegtelen információk szétválasztását is meg lehet gyakorlással tanulni.
Másképp tanulás gimiben
A gimnáziumi lét teljesen más életforma – a gyerekek olyan fejlődéslélektani szakaszban vannak, amikor a tanulás másodlagossá válik (9-10. osztályban érezhetően romlanak a tanulási eredmények), a szociális közeg meghatározó hatást gyakorol rájuk, a szülők pedig „kiesnek a pixisből”, ami a befolyásolást illeti. Egyre fontosabbá válik számukra a minél gyorsabban túllenni a tanuláson, hogy maradjon idő a „fontos dolgokra”. A szülők ilyenkor szoktak kétségbeesni, mi lesz így a gyerekből.
Sok példát látok arra is, hogy a faktválasztás vagy éppen az érettségi látható közelségbe kerülése stresszeli a gyerekeket, akiknek még nincs kialakult elképzelése a merre tovább-ról.
A tapasztalat azt mutatja, hogy jobban elfogadnak egy külsős „mentor-coach”-szakembert, aki nem megmondóemberként áll hozzájuk, hanem partnerként közelít és alternatívákat mutat, hogyan kezeljék a gyakorlatban akár az idővel való jobb gazdálkodás, akár a motivációhiány, „tanulás-halogatás-betegség” problémáit.
A kooplabnál mi azon dolgozunk, hogy minden gyereknek sikerélmény legyen a tanulás!
Alsóban a tanulási képességek fejlesztése van a fókuszunkban.
Felsőben az önálló tanulás, a különböző tanulási technikák elsajátítása, motivációs és önismereti kérdések kerülnek előtérbe.
Gimnazistáknál a motiváció és időgazdálkodás tanulása a sláger – a szociális kapcsolatok fontosságának erősödésével – a legfontosabb cél a hatékonyság növelés.
Kérek értesítést az új bejegyzésekről!
Ha szívesen olvasnál bevált módszerekről, hogyan támogathatod a gyereked a tanulásban, kövesd a kooplabot a közösségi médián is!
Szemezgess a korábbi bejegyzések között: Neked segítenek, hogyan fejlesztheted és támogathatod Őt hatékonyabban a tanulásban!
