Vajon sikerorientált vagy kudarckerülő a gyerek a tanulásban? Miért fontos ezt tudni? Tehetünk-e szülőként valamit, hogy kudarckerülő gyerekünket befolyásoljuk: hogy felismerje a saját képességeit, kezdjen hinni bennük és elinduljon a siker keresése irányába? Ezekről lesz szó a bejegyzésben.
A sikerorientáció illetve kudarckerülés a személyiségünk része, de nem az élet minden területén általánosan jellemző Ránk/vagy a gyermekünkre: lehet valaki sikerorientált a munkában/tanulásban de kudarckerülő például az emberi kapcsolataiban, és fordítva.
A sikerorientáció vagy kudarckerülő magatartás a tanulásban hatással van a gyermek eredményeire. Egy kudarckerülő, de jobb képességű gyermek nem tudja kihozni magából ugyanazt a teljesítményt, mint egy rosszabb képességű, de sikerorientált társa. Ezért érdemes tudni, hogy vajon a tanulás területén melyik kategóriába tartozik a gyermekünk.
Sikerorientált gyermek a tanulásban
A sikerorientált gyermek általában magabiztos, a sikert a saját képességeinek, energiabefektetésének tulajdonítja, és a kudarcot a saját erőfeszítése elégtelenségének tudja be.
A sikerorientált könnyebben viseli a sikertelenséget, mert a saját kezében érzi az irányítást. Képes arra, hogy reflektáljon a kudarca okaira, és korrigálja, amit elrontott. Átgondolja, mit tehetett volna másképp és tervét meg is valósítja.
Kis színes példa: A minap egy ötödikes tanítványommal folytattunk elmélyült beszélgetést a héten tapasztalt sikereiről, kudarcairól. Elmesélte, hogy becsúszott egy négyes a matek röpdolgozaton, mert nem volt ideje ellenőrizni a beadott feladatokat. A kérdésre, hogy mit fog tenni, teljes természetességgel vágta rá: „hát jövő szerdán kijavítom!”. Hozzátette, hogy addig gyakorolni fog, mert gyorsítania kell a feladatmegoldásokon, hogy legyen idő ellenőrizni, ez pedig csak gyakorlással megy. Tudatosság, célmeghatározás, a célhoz vezető út kijelölése – minden megvolt, nagyon megdicsértem.
A sikerorientált gyermek – ha rajta múlik -, olyan feladatot választ, amiben reális esélye van a sikerre, nem a legkönnyebbet és nem is a legnehezebbet. A feladatoknál számára fontos, hogy ne legyen borítékolható az eredmény, legyen benne kihívás, amiben használhatja az eszét, erejét vagy kreativitását.
Bátornak mondható abban az értelemben, hogy nem riad vissza a szokatlan, nem bevett megoldások, új ötletek kipróbálásától. A feladat motiválja, azt tartja szem előtt. Ha félbe is hagyja a feladatot, csak időlegesen, előbb-utóbb folytatja és befejezi. A sikerorientált nem feltétlenül versenyző alkat, bár nem fél a megmérettetéstől.
Kudarckerülő gyermek a tanulásban
A kudarckerülő gyermek tart a megmérettetéstől. Ha feladatot választhat, olyant keres, amely vagy jóval képességei alatti (hogy biztosan sikerüljön), vagy erején felül nehéz (hogy ha nem sikerül, azt mondhassa, ezt nem is lehetett megcsinálni). Nem igazán szereti azokat a feladatokat, ahol a végeredmény kizárólag rajta múlik, inkább megosztja másokkal a munkát (így a felelősséget is). Olyan feladatokba vág bele szívesen, ahol a végeredményt jó eséllyel meg tudja jósolni, a kimenet nem rejt kockázatokat.
Ha sikere van, nem tud felhőtlenül örülni, inkább a külső körülmények szerencsés alakulásának tudja be az eredményt, semmint saját munkájának vagy tudásának. Könnyen abbahagy dolgokat, néha el is feledkezik róluk. Az akadályok előtt megtorpan, a kudarc pedig olyannyira elkedvetlenítheti, hogy legszívesebben soha nem próbálkozna újra. Általában várja a biztatást, lökdösést, szüksége van arra, hogy folyamatosan megerősítsék. A kudarctól, megszégyenüléstől annyira tart, hogy akkor sem áll bele szívesen a feladatba, ha tudása, képességei alapján bőven meg tudná csinálni. Nem tud igazán kibontakozni, ezért az eredményei sem tükrözik a képességeit.
Mitől függ, hogy sikerkereső vagy kudarckerülő a gyermek?
A pszichológusok egyetértenek abban, hogy inkább tanult mintsem öröklött tényező. A családi hozott minták, a nevelés, a szocializációs folyamat, a társas kapcsolatok és az iskolai tapasztalatok alakítják.
Megfigyelések szerint például a sikerorientált anya jutalmazza a gyermeke jó teljesítményét, ötleteit, spontán kezdeményezőkészségét, és mivel ismeri az adottságait, reális feladatvállalásra ösztönzi.
A kudarckerülő anya viszont bünteti a sikertelenséget, és arra kapacitálja a gyermekét, hogy „biztonságos” feladatot válasszon. Szintén nevelési hátterű példa, hogy magas teljesítmény késztetést, sikerre törekvést eredményez, ha elvárjuk az önállóságot a gyermektől, míg a ma eléggé jellemző túlféltés, a gyermek védőburok tartása gátolja a kibontakozást.
Az iskolai nevelés is nagy hatással van a gyerek tanulással kapcsolatos attitűdjére: ha a pedagógus bátorítja az önálló gondolatokat, sok társas helyzetet alakít ki, ahol van lehetőség az egyéni véleményalkotásra, foglalkozik a gyermekek önismeretének, önértékelésének fejlesztésével, akkor elindíthatja a gyereket a változásban.
… és a jó hír
Mivel sokkal inkább tanult magatartásformáról van szó, ezért lehet rajta változtatni. Nem egyik percről a másikra, hanem sok munkával, kitartással. Minél fiatalabb a gyermekünk, annál jobban tudjuk alakítani szülőként, hogy az öröm, az új helyzetek iránti bátor nyitottság határozza meg a hozzáállását, ne pedig a félelem attól, hogy vajon meg tud-e felelni az elvárásoknak.
Tudd meg, milyen módszerek használhatók a hétköznapokban, hogy a gyermekedet elindíthasd a változás útján!
Kudarckerülés helyett helyezzük a sikert a középpontba! Kérd a tippeket!
Felhasznált források:
Az igényszint motivációs tényezői:https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/rendeszet/pszichologiai-szocialpszichologiai-alapismeretek/a-motivacio/az-igenyszint-motivacios-tenyezoi
http://hrpwr.hu/fejlodes/cikk/te_sikerorientalt_vagy_kudarckerulo_vagy
Olvass többet bevált módszerekről, hogyan támogathatod a gyereked a tanulásban, kövesd a kooplab oldalát a Facebookon is!
Szemezgess a korábbi bejegyzések között: Neked segítenek, hogyan fejlesztheted és támogathatod Őt hatékonyabban a tanulásban!