Motiváció a tanulásra (1. rész)
Motiváció és tanulás – szülői szemmel
Ssok szülő van elkeseredve, mert azt érzékeli, mintha a gyerekéből hiányozna a motiváció a tanulásra. A háta közepére se kívánja, csak tessék-lássék tanul, amennyit feltétlenül szükséges, a feladatmegoldásai minősége sokszor az „essünk túl rajta minél hamarabb” szemléletet tükrözik.
Régen vajon több motivációt éreztünk a tanulásra?
Az a szülői korosztály, akinek most kis (vagy éppen nagy) kamaszok a gyerekei, visszaemlékszik a saját iskolás éveire (amikor még nem volt internet információ-özön), amikor még a házi olvasmányt tényleg el kellett olvasni, hogy az ember olvasónaplót írjon belőle, vagy amikor volt még házi feladat egyik napról a másikra … és még sorolhatnám, és talán azt érzi, hogy igen…több volt a motiváció akkor arra, hogy tanuljunk.
Ezeknek az éveknek – legalábbis szerintem – voltak jó oldalai is: rá voltunk „kényszerítve” arra, hogy foglalkozzunk azzal is, amihez nem sok kedvünk volt. Ne adj isten azt is megtapasztaljuk, hogy lehet ebben sikerélményünk is.
Van egy jó személyes példám is ez utóbbira:
Matematikából egyik óráról a másikra 15-20 feladatot kaptunk. Senki sem kívánta magának azt a helyzetet, amikor az osztály nyilvánossága előtt a tanár számára is kiderül, hogy nincs meg a háef. Sohasem voltam jó matekból. Azt hiszem, a megfelelési vágy a tanárnak (akinek a stílusát nagyon kedveltem), és a hitem, hogy „nem lehet olyan nagy ügy, ha XY-nak is megy” volt a hajtóerőm, a motivációm. Addig küzdöttem, amíg kijött a jó végeredmény. Egy-egy ilyen apró siker mindig tovább lökött a következő feladatra. Így szereztem meg azokat a rutinokat, amelyek segítségével nem okozott gondot sem az érettségi, sem az egyetemi felvételi. Most is profitálok belőle: gond nélkül oldom meg gimnazista fiam trigonometria feladatait, egyenletrendszereit. Tudok neki segíteni :).
A valósághoz azonban hozzátartozik, hogy ma más világot élünk.
A gyerekeink sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint mi voltunk anno: túl sok a lehetőség alternatív, könnyebb utak választására, az energiabefektetések elkerülésére. Matekórán nincs (vagy nagyon kevés) a házi feladat – emiatt nincs meg a tapasztalat, hogy gyakorlással egyre jobban megy. Nincs (vagy ritka) a fogalmazás írás, a szövegalkotás. Az olvasónaplót pedig az internetről össze lehet ollózni.
Sokkal több gomb és eszköz áll rendelkezésre, hogy „meneküljenek”, szórakozással tereljék el a figyelmüket. Ezeken a külső körülményeken nem tudunk hatalmi szóval változtatni (a tiltás, a prédikációk nem vezetnek sehová), így nekünk szülőknek kell megtanulnunk kihozni a helyzetből a legjobbat.
A TE gyereked mennyire motivált a tanulásra?
Motiváció a tanulásra – mit tehetsz a „tanulásban motivált gyerek” állapot eléréséért?
Ha egy köznapi analógiával élnék, akkor a motivációt üzemanyaghoz hasonlítanám, ami biztosítja a felszállást, a repülést mondjuk egy vadászgépnél. Ha nincs üzemanyag, a gép szárnyszegett, és a földön marad.
Az analógia – mint minden analógia – kicsit sántít: nem veszi figyelembe a motiváció paradoxont, mely szerint „az akció nem csak következménye a motivációnak, hanem az oka is.” Mark Manson (amerikai blogger-író) ezzel a sommás mondattal rávilágít arra, hogy a motivációt mi magunk is létre tudjuk hozni magunknak, nem kell arra várni, hogy valahonnan belénk csöppentsék. Akik erre várnak, azok csak ülnek és várnak…
A gyerekek esetében sem nekünk kell a motivációt kis kanállal adagolni, mert az nem tart ki sokáig. A külső motiváció hatékonyságáról(?) kilométereket ír a pszichológia, kísérletek százait végezték a témában. Abban mindenki egyetért, hogy a belső motivációnak van hosszú távú hatása a cselekvésre. Ergo a jutalmazással vagy X megvonásával nem érhetünk célt.
A gyerekeket meg lehet tanítani, hogy létrehozzák saját üzemanyagukat: az egyéni motivációt a tanulásukhoz.
Nincs azonban varázspálca, aminek segítségével egy csapásra motiválttá tehető valaki. A felelősség tudatosítása, a motiváció teremtés folyamatának megértése és a gyakorlat-gyakorlás a kulcs. Ebben a tanulásban (mert ez is egy tanulás) aktívan segíthetünk a gyereknek.
A cikk folytatásáért kattints: Motiváció a tanulásra 2. rész – Motiváció termelés. Arról lesz szó benne, hogy hogyan jelöljünk ki jó célt, ami szükségszerű a motiváció meglétéhez. Mik a jó cél paraméterei, és hogyan fordítsuk le a gyerek nyelvére mindezt?
Kérek értesítést az új bejegyzésekről a témában!
Ha szívesen olvasnál bevált módszerekről, hogyan támogathatod a gyereked a tanulásban, kövess bennünket a közösségi médián!
Szemezgess a korábbi bejegyzések között: Neked segítenek, hogyan fejlesztheted és támogathatod Őt hatékonyabban a tanulásban!
