Tanulás nyáron?

„Persze, rendszeresen elővesszük a könyvet-füzetet és gyakoroljuk a matematikát, az írást, és olvastatom is minden nap a nyári szünetben” – hallom néhány nagyon elhivatott anyától, aki félti a gyermekét a lemaradástól, az új tanév kezdeti kudarcoktól.

Előre bocsátom – hogy ne is olvasd tovább, ha nem vagyunk egy hullámhosszon – tanulásfejlesztés-trénerként nem vagyok híve annak, hogy a szünidőt iskola helyetti iskolának fogjuk fel, és tömjük a gyerek fejét, szervezzük a napját a tanulás köré.

Szerintem a szünet elsősorban arra van, hogy élvezzék a gyerekek a nyár örömeit, és ne lássanak tankönyvet és iskolai füzetet. Ami nem azt jelenti, hogy ne fejlesszük a tanuláshoz szükséges képességeiket, gyermek-és szünidőbarát módon. Hogy hogyan tehetjük ezt? Arra is sort kerítünk, de előbb nézzük, mit mondanak a kutatások, tényleg felejtenek-e a gyerekek és ha igen, mennyit az iskolai nagyszünet során?

Mennyit felejt valójában a gyerek a nyári szünetben?

Erről a témáról is egymásnak jócskán ellentmondó kutatások lelhetők fel az interneten. A többség azonban kimutat visszaesést a gyerekek tudásában (a források között megtalálod az amerikai és angol cikkeket, amelyekre hivatkozom).

A szülők is szembesülnek a jelenséggel: nyár végén kapnak frászt, amikor az elsős nem tudja, hogyan kell írni a b betűt, vagy a törtekkel való műveletek kínainak hangzanak egy épp felső első évét befejező diáknak. Ezért foglalkozunk a témával mi is :).

Összefoglalva a lényeg: Amerikában és Angliában soktízezres mintán vizsgálták a „summer loss” (nyári veszteség v. felejtés) jelenséget és egybehangzó módon azt találták, hogy:

1. A nyári szünet alatt kb. 1 hónapnyi iskolai tudásanyag felejtődik el.

2. A felejtés mértéke más-más, a legjobban érintett tantárgyak a matematika és az idegen nyelv. A kép azonban itt árnyalt, hiszen első osztályosoktól gimnazistákig szerepeltek a mintában gyerekek. Alap számolási készségek, mint a kivonás, pótlás, szorzótábla könnyen passzív ismeretté válik a szünetben az alsósok körében.

3. A lexikális tudás felejtődik jobban, ezért 4. osztálytól felfele nagyobb a felejtési arány, hiszen itt több az ismeretanyag.

4. Alsós gyereknél, ha a tanév során nem volt alkalom az írás-olvasás-számolás tudást készség-szintűvé fejleszteni, akkor a két hónapos, gyakorlás nélküli szünet igencsak megnehezíti a tanévkezdést.

5. Az amerikai és brit kutatók jelentős különbséget találtak a magas iskolázottságú-magasabb jövedelmű családok gyermekei és az alacsonyabb „társadalmi státuszú” családok gyermekei között a felejtés mértékére vonatkozóan az előbbiek előnyére. Ezt azzal magyarázzák, hogy a magasabb társadalmi státuszú gyermekek gyakrabban járnak változatos kulturális programokra, speciális fejlesztő programokra, foglalkozásokra a nyár folyamán.

Mit tehetsz szülőként, hogy ne kezdje hátránnyal az új tanévet?

Fenntartom, hogy szünetben, legalábbis augusztusig nem kell az előbb leírt módokon iskolásat játszani.

Az olvasás azonban kardinális kérdés a tanulásban való sikerességhez, hiszen ma még a tanulás szövegalapú és aki nem gyakorlott az olvasásban, az a tankönyvi információk megértése, rendezése, tömörítése, lényegének átlátása helyett azzal lesz elfoglalva felsőben, hogy a szöveget el tudja legalább – félreolvasás helyett – helyesen olvasni. Rávenni az olvasás gyakorlására a gyermekünket nehéz dolog, de nem lehetetlen – főként ha játékosan, akár közösen csináljuk. Adunk pár ötletet a bejegyzésben arra, hogyan csináljátok: Játékos olvasás-szövegértés alsósoknak.

Augusztusban már belátható távolságba kerül a tanévkezdés. A pihenés mellett lehet már „zóna-adagban” ismételni, kicsit gyakorolni, a matematikai ismereteket felfrissíteni. A tavalyi tankönyvben szereplő összefoglalók kiválóan alkalmasak erre – akkor is, ha már megoldotta őket anno. Csak az a dolgod, hogy lefénymásolod a feladatokat (a megoldások kitakarásával), és a gyermek kezébe adod. Önmagát is tudja ellenőrizni, hiszen a feladatokat egyszer már megoldotta (a megoldásait, eredményeit össze tudja hasonlítani a korábbiakkal).