A legnehezebb dolog a mai gyerekeket rávenni az olvasásra. Ez ugyanis erőfeszítés, koncentrált munkavégzés, főként ha nem gyakorlott benne az ember Hogy ne legyen nehéz, gyakorolni kell és nem szeretünk gyakorolni, mert nehéz – itt van az ördögi kör, amiből szinte lehetetlen kitörni. Az olvasni nem szeretők (itt a fiúk vannak többen) eleve hátránnyal indulnak: a gyakorlatlanság az olvasástechnikai tudás hiányosságával jár.

Mit tudunk tenni, hogy rávegyük az olvasás gyakorlására? Például ha a hangos olvasást játékká, a közös esti együttlét egyik fénypontjává emeljük. Olvassunk egymásnak hangosan, szülő és gyerek (apákat is be lehet kapcsolni :)) felváltva. A nyaralás jó alkalom, hogy a telefonokat félretéve vegyünk kézbe egy nyomtatott újságot-magazint, és a híreket, cikkeket egymásnak hangosan olvasva gyakoroljunk. (Megj: szókincsfejlesztés, lényegkiemelés képességének fejlesztése szempontjából is megfontolandó). Ha további tippekre, játékos olvasási képességet fejlesztő technikákra vagy kíváncsi, ötletadónak olvasd még a Játékos olvasástechnika című bejegyzésünket.

A „mi lesz veled felsőben, ha nem megy az olvasás?” típusú aggodalmaskodást még motivációs céllal sem javasoljuk bevetni.

Íráskészség, írástempó fejlesztése: Első lépésként győződjünk meg róla, hogy a ceruzafogása rendben van, vagy ha nem is tartja jól az íróeszközt, de nem jellemző, hogy íráskor indokolatlanul elfárad, netán fájdalomra panaszkodik a kezében, ujjaiban vagy a vállában. Segítséget a rossz ceruzatartás felismeréséhez Rossz ceruzafogás – hogyan javítsd ki? c. bejegyzésben találsz. Ha a ceruzafogás rendben van és nem is okoz számára problémát, akkor a cél az írás tempójának javítása, a helyesírás megerősítése.

A nyár alkalmas arra, hogy naplószerűen rögzítsük a velünk történteket. A képeken a saját gyerekeim által évekig rendszeresen készített nyári naplók egy-egy részlete látható – amellett, hogy az írást gyakorolták, örök emlékeket készítettek (ma is néha előveszik és örömmel forgatják). A helyesírás szintén gyakorlással, és az írás során ejtett hibák önálló megkeresésével illetve olvasással fejlődik. Hagyjuk rá, hogy felfedezze, hol hibázott – csak támpontot adjunk neki pl. így: „keresd meg a leírtakban a három pontatlanul leírt szót”, vagy ha nem megy, akkor pontosíthatjuk a hiba helyét (pl. „a 2-6. sorok között keresd”).

Feladattudat és felelősségvállalás fejlesztése. Tanulástól függetlenül adj neki otthoni saját feladatot, amit az ő felelőssége elvégezni. Legyen lehetősége a korának megfelelően részt venni a családi élet szervezésében, lebonyolításában, a háztartással kapcsolatos tennivalókban. Lehessen hasznos tagja ő is a családnak nyaraláskor is! Ha pl. a gyerek tudja, hogy az ő dolga kipakolni a mosogatógépet, vagy strand után kiteregetni a vizes ruhákat (és ezt a szülő nem oldja meg helyette a „gyorsítsunk, mert különben sohasem lesz meg”-re hivatkozással), akkor lesz tapasztalat a „meg KELL csinálnom”-ról, így van esély a feladattudatának  fejlődni. Az eredmény: az iskolában vagy otthoni tanuláskor sem lép ki könnyen a feladathelyzetből, és nem a kényelmesebb utat választja.

Szociális képességek, együttműködés és kommunikációs képességek fejlesztése. Ezt a legkönnyebben úgy tudod pozitív irányba befolyásolni, ha számára ismeretlen közösségbe küldöd (pl. tábor), ahol ezeket a képességeit kénytelen használni. Lásd még a következő tippben leírtakat.

Önállóság erősítése. Felsőben már a gyerekeket nem őrzi folyamatosan a tyúkanyó-tanítónéni, többször vannak egymásra és magukra utalva az iskolai helyzetek kezelésében. A nyár alkalmas arra, hogy számára még idegen szituációkkal ismertessük meg – új helyen tájékozódás, ismeretlen emberekkel-gyerekekkel való kapcsolatfelvétel, önálló vásárlás, ügyintézésben való segítségnyújtás stb. A helyzet hozza a lehetőségeket, ha szülőként ezt a célt észben tartjuk, akkor tudjuk úgy irányítani, hogy a gyerek bátrabban, önállóbban, nagyobb önbizalommal kezeljen számára nem ismerős körülményeket is.

Önállóság erősítése a tanulásban.Ezt akár az utolsó iskolai hónapban már érdemes elkezdeni – ha eddig közösen tanultatok (vagy mert nem fogott neki másképp, vagy mert neked volt fontos, hogy irányítsd a tanulását). Tudatosítani kell szülőként magadban is, hogy felsőben nem lesz idő arra, hogy mindig ott állj mögötte – előbb-utóbb magára kell hagynod, hogy vállalja a felelősséget a saját tanulásáért. Az utolsó alsós hónapban el lehet kezdeni lassan és fokozatosan kivonulni a képből – akkor is, ha azt érzed, katasztrófa lesz a vége, semmi nem fog elkészülni időben és megfelelő minőségben. Tarts önvizsgálatot, hogy vajon segíted vagy inkább akadályozod az önálló tanulásban, és kell-e Neked is változtatnod valamit. A „diagnózishoz” segítséget itt találsz: Teszt szülőknek az önállóan tanuló gyermekért.

Ha eddig önállóan tanult, és csak indokolt esetben kért segítséget („Anya, nem értem a feladatot” felkiáltás csak akkor minősül indokolt esetnek, ha kérésedre a feladat hangos olvasását követően nem az a válasza, hogy „ja, már értem…”), akkor annyi a tennivaló, hogy biztatod és szavakban is megfogalmazod nagyrabecsülésed az önállósága kapcsán.

Tanulási alaptechnikák megismertetése. Már az alsó végén gyakorolhatjátok a kézzel írt összefoglalást egy-egy témazáróra való felkészüléshez. Később jó szolgálatot tesz a tapasztalat, hogy ha kézzel készít magának jegyzetet, akkor már félig meg is tanulta az anyagot, könnyebben megy a felidézés. Önállóan még nem kell tudnia vázlatot írni. A tanulás-pihenés arányait, a pihenőidő tényleges pihenésre való használatát viszont annál inkább. Az önálló tanulás egyik feltétele, hogy tanulás szünetében ne nyomkodjon kütyüt és ne nézzen videót, hanem mozogjon, álljon fel az asztalától, nyisson ablakot, igyon kellő mennyiségű vizet. Ne tanuljon 20-25 percnél többet egyszerre.

Tanulási alaptechnikák – időtervezés, időgazdálkodás

Készítsetek heti és napi szintű tervet a szünidei programról! Ezzel bevezeted a tervezés, mint folyamat megértését, és példát is mutatsz, hogyan kell nekiállni, mit szükséges hozzá tudni, stb. A megvalósítást követően le is lehet vonni következtetéseket, mennyi időt spóroltatok meg a tervezett cselekvések sorrendben való végrehajtásával az ad-hoc, „amikor eszembe jut, megcsinálom” típusú hozzáálláshoz képest. A tanévből még hátravan egy hónap, gőzerővel dübörögnek ilyenkor a számonkérések – a felkészülés során már el lehet kezdeni a tervezést. Már most megismertethetsz vele néhány tanulást segítő eszközt, mint például a tennivalókról, feladatokról való listakészítés, vagy a Tanulástervező tábla.

Stresszoldás – kudarchelyzetek kezelése

A hétköznapi életben is, nem csak a tanulásban, előfordulnak kudarccal végződő helyzetek. Hagyd, hogy szomorú legyen, és azt megfogalmazza, ne próbáld kicsinyíteni, bagatellizálni a rossz élményét. Az értő figyelemmel való hallgatás (javaslat, vigasztalás, „másképp kellett volna” prédikáció nélkül stb.), a biztatás (aha, igen…, folytasd, és még… kezdetű mondatok) és a visszatükrözés (“értem, hogy ez elszomorított”, “láthatóan rosszul érintett…” stb.) azok az eszközök, amelyekkel nem kommunikációs sorompókat építesz, hanem az elfogadást erősíted. Érdemes visszatérni a témára később, ha már feloldódott benne a rossz érzés, “mit tanultunk belőle” céllal. Hagyd, hogy ő fogalmazza meg a tanulságot.

Tudd meg, melyik tanulási út a leghatékonyabb nála! Ahhoz, hogy úgy tudd támogatni a tanulásban, ahogyan az számára a leghasznosabb, nem árt ismerni, milyen tanulási típusba tartozik. Más-más eszközök és tanulási technikák hatékonyak egy vizuális típusú gyermeknél, és más válik be igazán például egy mozgásos-cselekvéses típusnál. Erről magad is szerezhetsz információt a gyermeked tanulásának megfigyelésével, de kitöltheted a Gyorstesztet is, ami 10 kérdésre adott válasszal azonnali eredményt ad.