Tanuláskor – bármilyen tantárgyról is legyen szó – ne olvasson végig egy ültében egy nagyobb anyagrészt. Fontos, hogy bontsa a témát részekre. Minden gondolat lezárásánál (a tankönyvek jó strukturáltak ebből a szempontból, sok az alcím, jók a bekezdés tördelések) álljon meg, és hangosan foglalja magának össze, miről olvasott. Ez gyakorlást igényel, kezdetben az is elég, ha néma olvasás után csak azt olvassa újra hangosan, amit a legfontosabbnak érzett.

Hallgasson zenét tanulás közben is! Zenehallgatáskor mindkét agyfélteke aktiválódik. Nem igazolódott be, hogy a zene befolyásolná a tanulási teljesítményt, de a hangulatra gyakorolt pozitív hatáson keresztül támogatja a tanulást.  Fontos, hogy olyan zenét válasszon, ami neki tetszik, és ne legyen dinamikus, hogy táncra is perdüljön tőle (ez utóbbit tartogassa a tanulás szünetére). Sok szakember klasszikus, de mindenképp szöveg nélküli zenét javasol.

Ha valamit meg kell szó szerint jegyezni, költsön dallamot hozzá! Mivel az információt is a hang, a dallam formájában tárolja, így lesz a leghatékonyabb a visszaidézés. Vannak tanárok, akik a mai napig definíciókat kérnek vissza szó szerint (de minek?), és a gyerekek vért izzadnak, hogy megtanulják a téglalap, a főnév vagy a mássalhangzó-törvények meghatározásait. Dallammal ezek egy életre megjegyezhetők (saját tapasztalat is).

20-25 percnél többet ne üljön egyszerre az asztalánál, iktasson be egy-egy 20 perces intenzív tanulási szakasz közé 5 perces szünetet. Ezt használja mozgásra. Álljon fel, menjen el az asztaltól, lehetőség szerint a szobáját is hagyja el. Szívjon friss levegőt, tornásszon, kapcsoljon be dinamikus zenét, amire mozoghat.

Az asztalnál való ülés (legyen bármilyen helyes is az a testtartás) a rekeszizomhoz nyomja a tüdő alsó harmadát, amely az oxigénfelvétel 2/3-áért felelős. Ha nem jut elég oxigénhez, hamar elfárad. A kütyüzés, a szociális élet a neten a haverokkal a tanulás szünetében is kifejezetten az agy kifáradását eredményezi, így a tanult információk rögzülése ellen hat.

Verstanulásnál érdemes a megzenésített verziót keresni! A Kaláka nagyon magas színvonalú vers-dalait ajánlom (Adytól Radnótiig, Arany Jánostól József Attiláig sok vers szerepel a repertoárjukban). Sorolhatnám még Szabó Balázstól Palya Beáig az előadókat, akik a magyar tananyagban szereplő verseket zenésítenek meg páratlanul.

A vers rövid ideig marad meg, ha csak magolják. A zene segítségével megtanult versek „beivódnak a bőr alá”, felnőtt korukig is elkísérhetik a gyereket.

Idegennyelv tanulásnál a tanulandó szavak többszöri hangos kimondása az út a memorizáláshoz. Az interneten szereplő szótárakban ma már van olyan funkció, ahol meg lehet hallgatni a „native” kiejtést. Számára az eredeti nyelven való filmnézés a tanulás legjobb módszere, akár magyar, akár idegen nyelvű felirattal. Ha zavarja az elején, hogy nem érti, olyan filmekkel kezdjetek, amelyeket már látott, tehát ismeri a történetet már, koncentrálhat a nyelviségre.

Fogalmazás írásánál beszéljétek meg, hogy írjon piszkozatot és azt olvassa vissza magának, fennhangon. A hallása fogja korrigálni az ismétlődéseket, stílustalanságokat.

Az iskolában, az osztályteremben fontos olyan helyen ülnie, ahonnan kiválóan hallja a frontálisan oktató tanárt, nem akadály az osztály alapzaja. Beszéld meg a tanárral/tanítóval, hogy vegyék figyelembe ültetésnél, vagy magyarázd el Neki, miért fontos jó hallótávolságban ülnie a tanártól. 

Az auditív gyerek a társas tanulás kiváló alanya. Az is segít neki a tanulásban, ha ő magyaráz, és az is, ha neki magyarázza el valaki a tanulnivalót. Ha valamit nem ért, szóban fennhangon foglalja össze a problémáját: „azt nem értem, hogy…”. Otthon, ha van kisebb testvér, akinek lehet magyarázni, dupla hasznon: a kicsi is tanul, a nagy pedig a magyarázattal közelebb kerül a tanulandó mélyebb megértéséhez, vagy rájön, hol vannak még homályos pontok. Bátorítsd, hogy keressen társat a tanuláshoz!

Készítsetek tervet a napi tanulásról: milyen sorrendben mit fog tanulni és ehhez rendeljetek részidőket. Ez több szempontból is fontos lehet, főként egy olyan gyereknek, aki alapból nem szívesen ül neki a tanulásnak. Ha megtanulja (ez idővel egyre pontosabban fog menni) jól megbecsülni, hogy melyik típusú feladathoz mennyi időre van szüksége, akkor beláthatóvá válik a tanulás vége is (ami motivál). A terv elkészítésében az elején biztosan kell segíteni: a nagyobbaknak észérvekkel megmagyarázni, mire jó ez és miért nem időpocsékolás, a kisebbeknek azért, hogy megtapasztalják, hogyan kell tervezni. Ha egy nap sikerül végrehajtani, amit eltervezett a megszabott időre – kell ennél nagyobb sikerélmény? 

Ha még abban a korban van, hogy  hagyja magát ellenőrizni, esetleg igényli is, hogy kikérdezd tőle, amit megtanult, akkor örülj! Szánj időt arra, hogy meghallgasd, amint elmondja, összefoglalja a tanultakat. Ezzel segíted a rögzítést, képet kaphatsz arról, hogy érti-e az anyagot.